Romló reformesélyek Franciaországban

Lassulás. A francia államfő reformprogramjának az egy hét óta tartó – és tegnap közalkalmazotti csoportok széles körére kiterjesztett – sztrájkhullám egymagában is kemény próbatételt jelent, az igazi veszélyeket azonban a gazdaság várható lassulása tartogatja. Nicolas Sarkozy elnök soron következő gazdaságszanálási intézkedései között ugyanis ott szerepel az elbocsátások könnyítését hozó munkaerő-piaci reform, márpedig ezt jóval nehezebb végrehajtani – ha egyáltalán lehetséges – akkor, amikor a munkaadók egyébként is vonakodnak a dolgozók felvételétől.

A Financial Times a még le sem zárt közlekedési és közalkalmazotti megmozdulássorozat után várható kormányzati intézkedések esélyeit elemezve rámutat, hogy a növekedés idei harmadik negyedévi gyorsulása inkább csak átmeneti jelenségnek számít, mert a fellendülést tényezők sora fékezi a következő hónapokban: az erősödő euró visszafogja a kivitelt és olcsóbbá teszi az importot, a növekvő energia- és élelmiszerárak viszszavetik a lakossági fogyasztást, lehűlés várható az építési és az ingatlanpiacon, tovább szigorodnak a hitelfelvételek, a lanyhuló amerikai konjunktúra pedig egy fontos exportpiacon rontja a kilátásokat. Bár egyelőre folytatódik a munkanélküliség csökkenése, ennek üteme azonban máris lassul, mert a gazdaság kevesebb új munkahelyet tud teremteni. A sztrájkok már eddig is napi 300-400 millió eurós veszteséget jelentenek a francia gazdaságnak, a tiltakozások elhúzódása azonban az éves növekedési mutató alakulásában is érezhető lenne. A londoni lap rámutat, hogy a kormány 2–2,5 százalékos 2008-as növekedési előrejelzésével szemben a magánszektorban inkább az 1,5–1,8 százalékos sávba várják a jövő évi expanziót, amely nem várt problémák esetén ennél is alacsonyabb lenne.

A feszült helyzetben Sarkozy a vásárlóerőnek a választási kampányban megígért védelmére és esetleges javítására igyekszik összpontosítani, ennek eszközeként elsősorban a verseny élénkítésére törekszik a kiskereskedelemben, a távközlési piacon és a bankszektorban. Napirenden szerepel emellett a munkaerő-piaci kötöttségek már említett lazítása, illetve a jóléti rendszer átalakítása. VG