Szupermarketek erőfölényben

Egyes településeken nincs verseny az élelmiszer-kiskereskedelemben – jelentette ki Peter Freeman, a brit versenyfelügyelet (Competition Commission, CC) elnöke. Mint mondta: a legnagyobb brit szupermarketláncok – a Tesco, az Asda, a Sainsbury és a William Morrison – feltűnően sok földterületet vásárolnak azzal a nyilvánvaló céllal, hogy megakadályozzák versenytársaik megjelenését egy adott helyen.

A CC közel másfél évnyi vizsgálódás után mégis arra a következtetésre jutott, hogy a kisebb üzletek üzemeltetői és egyes civilszervezetek állításával ellentétben alapvetően adottak a versenyfeltételek a brit élelmiszer-kereskedelemben. Elsősorban a szigetországban piacvezető Tescót éri sok vád amiatt, hogy semmilyen eszköztől nem riad viszsza, hogy versenytársait kiszorítsa és a beszállítókat kizsigerelje. Az elsősorban környezetvédelmi kampányairól ismert Friends of the Earth szerint a cég az agreszszív földterület-vásárlásokkal a mai egyharmadról néhány éven belül 45 százalékra növelheti piaci részesedését.

A szuper- és hipermarketek előretörése miatt Nagy-Britanniában is egyre több kis bolt kénytelen lehúzni a redőnyt. Maga a CC is elismeri, hogy a nagy láncok – az ágazati magatartási kódex 2001-es bevezetése ellenére – továbbra is késleltetett fizetésre és más, a beszállítókkal szembeni tisztességtelen lépésekre használják az erőfölényüket. Freeman azonban azt mondta: nem lát bizonyítékot arra, hogy torzulna a verseny a nagy és a kisebb élelmiszer-kereskedők között. Emiatt a Bloombergnek nyilatkozó elemzők arra számítanak, hogy a jelentés alapján jövő májusig elkészítendő javaslatokban nem szerepelnek majd a szupermarketek hatalmának letörését célzó érdemi intézkedések.

A nagy kereskedelmi láncok megregulázása a minap az Európai Parlamentben is napirendre került. Több képviselő – köztük a szocialista Hegyi Gyula – vizsgálatot kezdeményezett annak eldöntésére, nincs-e szükség uniós szintű jogalkotásra ezen a területen. „EU-szerte találunk bizonyítékokat, hogy a szupermarketek arra használják az erőfölényüket, hogy a termelők számára elviselhetetlen szintre nyomják le a beszerzési árakat, és tisztességtelen feltételeket kényszerítsenek rájuk” – fogalmaz a beadvány.

Egyes uniós tagországok versenyjogi szabályokkal igyekeznek gátat vetni az ilyen jellegű piaci erőfölénnyel való visszaélésnek. Német- és Franciaország a szerződésen túl a beszállítóra kényszerített feltételeket igyekszik büntetni, az északi államok pedig – az egyensúly helyreállítására – egy sor versenyjogi korlátozástól mentesítik a kisebb kereskedők szövetségeit például a közös árubeszerzés és marketing vagy akár az árak egyeztetése terén.

Ezzel szemben Bulgáriában és Romániában mindössze tíz százalék körül van ez a mutató, és a mediterrán államokban is viszonylag szétaprózott a piac. Az EU15-ben 2005-ben átlagosan ötven százalék körül volt a vezető szupermarketláncok súlya.

Ezzel szemben Bulgáriában és Romániában mindössze tíz százalék körül van ez a mutató, és a mediterrán államokban is viszonylag szétaprózott a piac. Az EU15-ben 2005-ben átlagosan ötven százalék körül volt a vezető szupermarketláncok súlya.

-->