Drágul a termelés Kínában

Versenyképesség. Érezhetően csökkentik az olcsó tömegcikkeket gyártó kínai vállalatok versenyképességét a január elején hatályba lépő új munkajogi szabályok. A hazai és külföldi tulajdonú cégekre egyformán vonatkozó rendelkezések egyebek mellett megnehezítik a teljes munkaidőben foglalkoztatottak elbocsátását, és növelik a végkielégítés, illetve a minimálbér nagyságát.

Emelkedik a pihenőnapok száma is: az eddigi tíz helyett ezentúl évente tizenegy fizetett ünnepnapot ír elő a törvény, és arról is rendelkezik, hogy ha ezek valamelyike hét végére esik, akkor azt kötelesek egy munkanap szabaddá tételével ellentételezni a munkaadók. Ez az előírás európai viszonylatban is igencsak munkaadóbarátnak számít, ugyanakkor az ünnepnapokon felül járó éves szabadság mértéke mindössze 5–15 nap között mozog, attól függően, milyen régóta dolgozik az illető egyazon munkahelyen. Ha egy vállalat nem tudja kiadni a szabadnapokat, akkor a munkavállaló háromszoros bérre jogosult cserében.

Megfigyelők szerint aligha valósulnak meg maradéktalanul az új munkajogi előírások. A nyugati sajtó az elmúlt hónapokban beszámolt olyan esetekről, amikor a jelenleg 55 centnek megfelelő minimális órabér alig feléért dolgoztattak fiatalkorúakat a kínai üzemekben. Ettől függetlenül biztosra vehető, hogy a pekingi vezetés törekvései fokozzák az utóbbi időben egyébként is egyre alacsonyabb haszonkulccsal dolgozó tömegárugyártó cégekre nehezedő költségnyomást.

Elsősorban a textil-, cipő- és játékgyártók lesznek kénytelenek emelni áraikat, főleg az Egyesült Államokba irányuló kivitelük esetében, hiszen a jüan a 2005-ös árfolyamreform óta körülbelül 11 százalékkal erősödött a dollárral szemben. Ráadásul az energia- és szállítási költségek emelkedése alól sem tudja magát kivonni a kínai gazdaság – teszi hozzá a Welt Online. Ennek tudható be, hogy az elmúlt hónapokban a dél-kínai Kuangtung tartomány cipőgyártóin csődhullám söpört végig: 7000 cégből 1000 kkv-nak le kellett húznia a rolót.

Csou Hsziao-csuan jegybankelnök a napokban kijelentette: a növekvő bér- és energiaköltségek hozzájárulhatnak a kínai folyó fizetési mérleg aktívumának csökkenéséhez. Ez a téma hoszszú ideje az első számú feszültségforrásnak számít Kína és a nyugati országok viszonyában; utóbbiak a jüan árfolyamának lazítását követelik, kevés eredménnyel.

A növekvő energiaárak és munkabérek – a Towers Perrin 2008-ra kilencszázalékos béremelkedést jósol – az inflációt is felpörgethetik Kínában. Októberben egy évtizede nem látott, 6,5 százalékos éves inflációt mértek; ez ugyan alapvetően az élelmiszerek drágulására vezethető vissza, de a Reuters által idézett szakértők szerint a gazdaság egészében tapasztalható az inflációs nyomás erősödése. Az áremelkedés lassítása érdekében lazítani kellene az árfolyam-politikát, így itt egybevágnak Peking és a nyugati országok érdekei. VG

A kisebb délkelet-ázsiai államok mellett Latin-Amerika országai is a nyertesek között lehetnek, hiszen a bérek ott legfeljebb az infláció mértékével nőnek.

A kisebb délkelet-ázsiai államok mellett Latin-Amerika országai is a nyertesek között lehetnek, hiszen a bérek ott legfeljebb az infláció mértékével nőnek.-->