Egészségügyi csődveszély

A tavalyi érték közel hatszorosára, mintegy 350 millió euróra rúghat az idén a tervezett magyarországi rendszerhez részben hasonlóan, területi alapon szervezett osztrák betegbiztosító pénztárak vesztesége. A Die Presse által közölt hivatalos prognózis szerint érdemi reformok nélkül 2009-re a hiány megközelítheti a félmilliárd eurót. A helyzeten csak kismértékben javít az a járulékemelés, amelyről tegnap határozott az osztrák törvényhozás. E szerint a bruttó bérek 7,5-ről 7,65 százalékára emelik a betegbiztosító pénztáraknak átutalt összeget, ami éves szinten 150 millió euró többletbevételt jelent – tehát az idei évre várt hiány felét sem teszi ki.

Ebben a helyzetben érthető, hogy nemrég a két legsúlyosabb helyzetben lévő pénztár, a bécsi és az alsó-ausztriai vezetői is csődveszélyről beszéltek. Eddig ilyesmire nem volt példa, és nincs is egyértelmű jogi szabályozás arra nézve, hogy csőd esetén az állam átvegye az egészségügy finanszírozását – mutat rá Franz Marhold, a Grazi Egyetem professzora. A csődöt jelentő pénztárhoz tartozó betegek elvben kénytelenek lennének maguk kifizetni az ellátás költségeit, és a számlákat utólag benyújtani a csődgondnoknak. Mivel ez politikailag vállalhatatlan lenne, az állam alighanem beavatkozna a csődhelyzet elkerülésére.

Ahhoz, hogy ne legyen szükség állami tűzoltóakcióra, szakértők szerint mélyreható reformokat kellene végrehajtani az osztrák egészségügyi rendszer kiadási oldalán. A bevételeket az idén 10,4 milliárd eurós rekordszintre várják, így az egyre dagadó deficit egyértelműen a kiadások elszaladásával magyarázható. Az újabb és újabb gyógyszerek és berendezések megjelenése, valamint a lakosság elöregedése mellett az ellátórendszerben meglévő pazarlás is sokat ront a helyzeten. Az osztrák állami számvevőszék egyedül a kórházaknál elérhető megtakarítási potenciált 2,9 milliárd euróra becsüli; az intézmények túl sok akut ágyat tartanak fenn, ráadásul a kórházak, illetve a szakrendelők és a háziorvosok közötti hiányos információáramlás számtalan párhuzamos tevékenységhez vezet.

A helyzet javításának kulcsa elvben nem a kormányzatnál, hanem a pénztáraknál van. Azok ugyanis 19. századi megalakulásuk óta önszerveződő intézmények, ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy felügyeletüket a szociális partnerek látják el. A befizetett járulékok nagyságát ugyan törvény szabályozza, ám azt már a pénztárak döntik el, pontosan milyen szerződéseket kötnek az orvosokkal, és milyen gyógyszertámogatásokat folyósítanak.

Elemzők arra számítanak, hogy az új, egységes egészségbiztosítási alap 2009 eleji indulásáig minden pénztárnak sikerül megszabadulnia adósságaitól.

Elemzők arra számítanak, hogy az új, egységes egészségbiztosítási alap 2009 eleji indulásáig minden pénztárnak sikerül megszabadulnia adósságaitól.-->