Fokozzák a tőkekivitelt a német cégek

Az év első tíz hónapjában német cégek mintegy 78 milliárd euró összegű működő tőket fektettek be külföldön, ez 18 milliárddal haladja meg a tavalyi értéket. Ugyanakkor a külföldiek is felfuttatták németországi beruházásaikat: a Bundesbank előzetes adatai szerint a tavalyinál mintegy 50 százalékkal több tőkét hoztak az országba, összesen 29,7 milliárd euró értékben.

A német befektetők számára Közép- és Kelet-Európa az elmúlt pár évben mit sem veszített vonzerejéből. 2004–06 között egyedül a négy visegrádi ország vette fel a német tőkeexport 10 százalékát, ebből 3,1 százalék jutott Magyarországra. Összehasonlításképpen: a három év átlagában Kína 5,8 százalékkal részesedett a német tőkekivitelből, Brazília pedig 2,7-del, és Oroszország mindössze 1,5-del. Külföldi befektetéseik után természetesen bizonyos hozamot várnak el a német befektetők is. A Bundesbank adatai szerint tavaly 46,8 milliárd összegű jövedelem keletkezett mintegy 800 milliárd euró értékű külföldi befektetéseik után, az idén már októberre érték el ezt a szintet. A német tőkeexportban azonban hagyományosan nagy szerepük van az újrabefektetett jövedelmeknek. Az idei tízhavi tőkekivitel mintegy negyedét (20,5 milliárd eurót) a külföldi leányvállalatoknak a célországba visszaforgatott jövedelme teszi ki. Ez azt jelenti, hogy a német befektetők a megtermelt jövedelmek átlagosan 40 százalékát nem nyereségként viszik haza, hanem ezzel az összeggel bővítik külföldi jelenlétüket. Ez a jelenség egyébként fokozottan érvényes a Magyarországra irányuló német tőke esetében. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint 1999–2005 között az összes hazánkban újrabefektetett jövedelem fele német tulajdonú cégektől származott. Ez idő alatt a német befektetők mintegy 2 milliárd eurónyi friss részesedési tőkét hoztak az országba, miközben az általuk újrabefektetett jövedelmek öszszege elérte a 5,7 milliárd eurót.

A külföldi működő tőke folyamatos növekedése nyomán Magyarországon is emelkedik az ebből származó jövedelmek szerepe a folyó fizetési mérlegben. Mivel azonban hazánkban a kifelé irányuló tőkemozgás még lényegesen alacsonyabb, mint a bejövő, a jövedelmek szaldója is negatív. Tavaly az MNB adatai szerint 6,11 milliárd eurónyi jövedelem keletkezett a külföldi tőke után, ebből pedig 1,83 milliárd az országban maradt, újrabefektetések formájában. Lassan kifizetődik azonban a magyar cégek külföldi terjeszkedése is. Tavaly már 1,08 milliárd eurós jövedelmet hoztak, a külföldön „hagyott” 688 milliót leszámítva tehát már több százmillió euróra rúg a hazautalt nyereség nagysága. V

(2004–06, millió euró)

Összesen Ebből: újra-

befektetett

jövedelem

Mindösszesen 119 893 46 119

Ebből:

Lengyelország 4 288 2 976

Szlovákia 1 956 840

Csehország 2 031 2 338

Magyarország 3 764 2 742

Románia 2 351 443

Oroszország 1 800 1 486

Kína 6 960 1 695

Brazília 3 277 1 256

Ukrajna 4 546 119

Egyesült Államok 6 470 3 565

(2004–06, millió euró)

Összesen Ebből: újra-

befektetett

jövedelem

Mindösszesen 119 893 46 119

Ebből:

Lengyelország 4 288 2 976

Szlovákia 1 956 840

Csehország 2 031 2 338

Magyarország 3 764 2 742

Románia 2 351 443

Oroszország 1 800 1 486

Kína 6 960 1 695

Brazília 3 277 1 256

Ukrajna 4 546 119

Egyesült Államok 6 470 3 565-->