Magasabb infláció, kisebb növekedés
Az inflációt meghatározó főbb közgazdasági összefüggéseket illetően nem változott a kép. Vagyis a gyenge belső kereslet, a negatív kibocsátási rés a teljes előrejelzési időszakon az infláció csökkenésének irányába mutat. A munkapiaci alkalmazkodásból fakadóan annak ellenére sem számolnak számottevő árnyomással, hogy a nominális bérek növekedési üteme a korábban vártnál magasabb lehet jövőre – áll a jelentésben.
Az infláció pályáját a közgazdasági összefüggéseken túl számos egyedi hatás is nagyban befolyásolja. Az őszi hónapokban kiesett az éves árindexekből a tavalyi kormányzati árintézkedések hatása, s ez önmagában az infláció mintegy 2,5 százalékpontos csökkenését okozta. Az elmúlt hónapokban kibontakozott új sokk, a mezőgazdasági termelői árak globális megugrása rövid távon mérsékelte a csökkenést. Az előrejelzési horizonton az inflációs kilátások szempontjából az egyik legfontosabb kérdés, a most látható élelmiszerársokk hosszabb távon milyen hatással jár az árszintre. Azaz fontos annak az eldöntése, a jelenlegi áremelkedés mekkora része marad tartós, s mekkora tekinthető átmenetinek.
A fogyasztói kosár többi eleméhez képest az élelmiszerárak volatilitása nagyon magas, ezért hosszabb távú előrejelzése szükségszerűen bizonytalanabb – szögezi le a jelentés. A meglévő bizonytalanság ellenére az MNB szakértői most úgy ítélik meg, hogy az előző negyedévi előrejelzésükben feltételezettnél nagyobb lehet az áremelkedés tartós komponense. Ezt azzal indokolják, hogy a határidős tőzsdei terményárak is jelentős mértékben emelkedtek az ősz folyamán, másrészt a bioüzemanyagok terjedése, a feltörekvő országok növekvő élelmiszerimportja miatt – a kínálat alkalmazkodása ellenére is – hosszabb távon erős árnövekedési trenddel számolnak a főbb előrejelzési intézetek. Mindezek ellenére az MNB a prognózisában augusztushoz hasonlóan azzal számol, hogy a feldolgozatlan élelmiszerek árszintje a jövő év második felében csökkeni fog, így az élelmiszeráraknak jelentős szerepe lesz a 2008 második felétől várható inflációcsökkenésben.
Alternatív forgatókönyvek is készültek a kockázatokra
Az alább bemutatott kockázatok 2008-ban az inflációra és a növekedésre nézve összesen közel szimmetrikusak. 2009-ben jelentős felfelé mutató inflációs kockázatokat lát az MNB, a gazdasági bővülés ugyanakkor alacsonyabblehet az alappályában jelzettnél.
1. Bérkövetelések. Az infláció alakulása szempontjából a legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy az árak egyszeri megemelkedése tartósan magasabb inflációs várakozásokhoz vezethet. Ez magasabb bérköveteléseket eredményezhet, s a nominális bérpálya elszakadhat a termelékenységnövekedéstől, ami a vállalatokat végül nagyobb ütemű áremelésekre kényszerítheti. Ez elsősorban 2009-es pályát mozdíthatja lényegesen felfelé.
2. Profitalakulás. A vázolt alappályához képest egy gyorsabb, erőteljesebb profitkorrekció megy végbe, amelyet létszámleépítéssel és nagyobb áremeléssel hajtanak végre a vállalatok. Ez az alacsonyabb foglalkoztatáshoz és kibocsátáshoz, valamint magasabb inflációhoz vezető pálya elsősorban 2009-ben jelent reális kockázatot.
3. Keresletszűkülés. Az MNB már korábban is jelezte, most megismétli: a fiskális keresletszűkítő intézkedések hatását jelentős bizonytalanság övezi. Van némi esély arra, hogy a lassulás dezinflációs hatása a vártnál nagyobb lesz. Nehéz megbecsülni, hogy a kereslet visszaesése milyen mértékben fegyelmezi majd a vállalatok árképzését.
4. Kínálati oldal. Arra is vannak jelek, hogy az alacsonyabb GDP-pálya részben tartós kínálati oldali tényezőkkel magyarázható. Erre utal, hogy egyelőre sem a foglalkoztatás, sem a kapacitáskihasználtság alakulása nem mutat ciklikus lassulásra utaló jeleket. A potenciális kibocsátás visszafogottabb dinamikája mérsékli a dezinflációs hatást.
5. Külső kereslet. Az amerikai jelzálogpiacról nyáron kiindult válság alacsonyabb globális keresletet okozhat. Ez közvetlenül visszavetheti a magyar nettó exportot, és közvetetten – a világpiaci nyersanyagárak lassabb növekedésén és az alacsonyabb nemzetközi inflációs környezeten keresztül – fékezheti a hazai inflációt. Ez a kiemelt bizonytalansági tényező a bővülés lassulását okozhatja 2009-ben.a
lehet az alappályában jelzettnél.
1. Bérkövetelések. Az infláció alakulása szempontjából a legnagyobb bizonytalanságot az jelenti, hogy az árak egyszeri megemelkedése tartósan magasabb inflációs várakozásokhoz vezethet. Ez magasabb bérköveteléseket eredményezhet, s a nominális bérpálya elszakadhat a termelékenységnövekedéstől, ami a vállalatokat végül nagyobb ütemű áremelésekre kényszerítheti. Ez elsősorban 2009-es pályát mozdíthatja lényegesen felfelé.
2. Profitalakulás. A vázolt alappályához képest egy gyorsabb, erőteljesebb profitkorrekció megy végbe, amelyet létszámleépítéssel és nagyobb áremeléssel hajtanak végre a vállalatok. Ez az alacsonyabb foglalkoztatáshoz és kibocsátáshoz, valamint magasabb inflációhoz vezető pálya elsősorban 2009-ben jelent reális kockázatot.
3. Keresletszűkülés. Az MNB már korábban is jelezte, most megismétli: a fiskális keresletszűkítő intézkedések hatását jelentős bizonytalanság övezi. Van némi esély arra, hogy a lassulás dezinflációs hatása a vártnál nagyobb lesz. Nehéz megbecsülni, hogy a kereslet visszaesése milyen mértékben fegyelmezi majd a vállalatok árképzését.
4. Kínálati oldal. Arra is vannak jelek, hogy az alacsonyabb GDP-pálya részben tartós kínálati oldali tényezőkkel magyarázható. Erre utal, hogy egyelőre sem a foglalkoztatás, sem a kapacitáskihasználtság alakulása nem mutat ciklikus lassulásra utaló jeleket. A potenciális kibocsátás visszafogottabb dinamikája mérsékli a dezinflációs hatást.
5. Külső kereslet. Az amerikai jelzálogpiacról nyáron kiindult válság alacsonyabb globális keresletet okozhat. Ez közvetlenül visszavetheti a magyar nettó exportot, és közvetetten – a világpiaci nyersanyagárak lassabb növekedésén és az alacsonyabb nemzetközi inflációs környezeten keresztül – fékezheti a hazai inflációt. Ez a kiemelt bizonytalansági tényező a bővülés lassulását okozhatja 2009-ben.a-->
