Magyarország segítene Albániának
Hozzátette: egyben reméljük, hogy a potenciális magyar befektetők élnek az albániai infrastruktúra és az energiaipar területén mutatkozó igen kedvező beruházási lehetőségekkel. Ugyancsak fontos ágazatnak minősítette az idegenforgalmat, hozzátéve, hogy az albán fél páratlan természeti adottságokkal rendelkezik. A vállalatok számára igen fontos a jó üzleti légkör, ami összetett fogalom - idézte a találkozón elhangzottak a Külügyminisztérium közleménye.
A magyar politikus kifejezte meggyőződését, hogy Albánia az eddigi, általánosan elismert irányvonalat követi Koszovó ügyében. Majlinda Bregu ez ügyben úgy véli, hogy már csak napok kérdése az egykori autonóm tartomány függetlenségének kikiáltása, és a terület meg is érdemli az önállóságot. Ám hozzátette, hogy az elszakadás Szerbiának is javára válik, hiszen Koszovó igazából mindig idegen test volt a szerb államban, viszont a különválás lehetővé teszi, hogy Belgrád gyorsabban zárkózzon fel az Európába vezető úton. Kijelentette, hogy csak a jó szomszédság fenntartásával lehet megőrizni a régió stabilitását. Aláhúzta, hogy Albánia egyaránt jó viszonyra törekszik Koszovóval és Szerbiával, ugyanakkor egyáltalán nem áll szándékában a nagy albán állam megteremtése.
Ami az európai csatlakozáshoz szükséges belső reformokat illeti, az albán miniszter beszámolt arról, hogy országában a kormánykoalíció és az ellenzék – nem utolsó sorban a közelgő bukaresti NATO-csúcs miatt – a korábbinál lényegesen kedvezőbb légkört alakított ki, és ez kedvezően hat vissza az integrációhoz szükséges változtatások végrehajtására.
Göncz Kinga kifejtette: Magyarország néhány éve, az uniós, illetve NATO-belépés előtt hasonló folyamaton ment keresztül, mint jelenleg az albánok, ezért készek vagyunk átadni tapasztalatainkat, legyen szó az előcsatlakozási alapok ügyében kialakítandó kooperációról, az úgynevezett twinning-programokról, vagy arról, miként kell felkészíteni a civil szervezeteket, az önkormányzatokat, valamint a vállalatokat az uniós források megpályázására, továbbá felhasználására.
Kétoldalú gazdasági kapcsolatok
A két ország közötti kereskedelmi forgalom mértéke hosszú évek óta szerény - olvasható a tiranai magyar nagykövetség összegzésében. Ennek több oka is van: az albán termelőképesség hiánya, az ország visszatérően bizonytalanná váló politikai-biztonsági helyzete, a régió hagyományosan nem vonzó befektetési környezete és az ennek következtében kialakult, korlátozott magyar érdeklődés. A fogadó országban folytatható kereskedelemfejlesztési és befektetési ösztönzési tevékenység a fentiek okán jelentősen behatárolt. A kétoldalú kereskedelemben immár évek óta a magyar aktívum dominál. Az egyéni magyar vállalkozók tevékenysége eredményeképpen mélyhűtött csirke, különféle konzerváruk, kisméretű munkagépek, valamint barkács- eszközök kerültek Albániába.A kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítésének útja lehet az albániai infrastrukturális beruházásokba történő esetleges bekapcsolódás. Ezen a területen - az ország jelentős elmaradottsága okán - lehetőség nyílhat a víz- és csatorna- rendszerek, utak és közművek építésében, valamint az energia szektor modernizálásában való részvételre. Albániában magyar tőkebefektetésre eddig nem került sor. A fogadó országban gazdasági jellegű magyar intézmény nem működik.
A kétoldalú gazdasági kapcsolatok erősítésének útja lehet az albániai infrastrukturális beruházásokba történő esetleges bekapcsolódás. Ezen a területen - az ország jelentős elmaradottsága okán - lehetőség nyílhat a víz- és csatorna- rendszerek, utak és közművek építésében, valamint az energia szektor modernizálásában való részvételre. Albániában magyar tőkebefektetésre eddig nem került sor. A fogadó országban gazdasági jellegű magyar intézmény nem működik.
-->
