Kissé lassul a drágulás
Erre az évre 9,5 százalékos élelmiszer-drágulást prognosztizál a Kopint-Tárki (KT) Zrt. – közölte Szabó Márton tudományos főmunkatárs a társaság tegnapi tájékoztatóján. A fogyasztói árak az első fél évben várhatóan 10,0-10,5 százalékkal, a másodikban – részben a tavalyi magasabb bázis miatt is – 6,5 százalékkal emelkedhetnek. Így a drágulás üteme összességében lassulhat az elmúlt évi 11,5 százalékhoz képest.
Nincs szó ugyanakkor arról, hogy az élelmiszerárakban jelentős visszarendeződés indulna meg – hangsúlyozta Tóth Péter, az Agrár-Európa (AE) Kft. ügyvezető igazgatója. A Kopint-Tárki és az AE Agrármonitor elnevezésű kiadványa szerint a következő évek árszintje jelentősen magasabb lesz a korábbi évtizedek átlagánál. Így például a takarmánygabona 45, a növényolaj 37, a búza 34, számos tejtermék 30–42 százalékkal kerülhet tartósan többe.
A kimutatások szerint a mezőgazdasági GDP az elmúlt évben 14 százalékkal zsugorodott, elsősorban a gyenge kukorica- és gyümölcstermés miatt. Ez a teljes hazai GDP-t 0,7-0,8 százalékkal csökkentette. Az idén azonban – véli a Kopint-Tárki – átlagos időjárási körülmények között újra 10-15 százalékos lehet a termelésbővülés, miközben az ágazati hozzáadott érték 15-20 százalékkal nőhet. Így a mezőgazdaság a teljes GDP-t most 0,8-1 százalékkal növelheti, és abból a két évvel ezelőtti, ötszázalékos arányban részesedhet.
A tavalyi jó eredmények után csökkenhet viszont az agrárexport – állapította meg a KT. Az agrárium az elmúlt évben mintegy 4,6 milliárd eurós exportot bonyolított le hárommilliárdos import mellett, ez rekordmértékű, 1,6 milliárdos pozitív szaldót eredményezett. A növekedés nagy része azonban a 2004–2006 között felvásárolt intervenciós magyar kukoricamennyiség eladásából származott, mert annak zöme tavaly került a piacra. Az értékesítésekkel a hazai tárolók kiürültek, így az idén újabb intervenciós tételek nem javíthatják a kiviteli eredményeket. Ezért – állította Szabó Márton – a teljes hazai agrárexport jó gabonatermés esetén is csökkenhet. Mivel az import várhatóan tovább bővül, a múlt évi agrárkereskedelmi aktívum akár a felére, nyolcszázmillió euróra apadhat – szögezte le.
Az elemzések szerint továbbra sem enyhül az élelmiszeripar válsága, ha a cégek nem jutnak megfelelő állami támogatásokhoz. Főként az elsődleges nyersanyag-feldolgozó iparágak – a sertés-, a baromfi- és a tejipari vállalatok – kerülhetnek veszélybe. E három ágazat helyzetét nehezíti, hogy Magyarország a 2004-es uniós csatlakozás előtt nem szüntette meg azokat a (nemzeti) dotációkat, amelyek EU-tagként most nem folyósíthatók. Így a piaci szereplők az uniós viszonyok közötti termelésre nem készülhettek fel.
