Indul az újabb agrárreformvita

A piaci mechanizmusok erősítése mellett a termelés növelése is nagy hangsúlyt kap az uniós agrárreformok következő körében, amelynek tervét ma ismerteti Strasbourgban az illetékes biztos, Mariann Fischer Boel. Míg a korábbi reformokkal a túltermelés megszüntetése érdekében mérsékelték a termelési mennyiséghez kötött szubvenciókat, most a látványos piaci áremelkedés és keresletbővülés miatt a korlátok lebontása került napirendre. Ennek jegyében az agrárpolitikai felülvizsgálat a BruxInfo értesülései szerint javasolni fogja az (ideiglenesen, egy szezonra már felfüggesztett) területpihentetési kötelezettség végleges eltörlését. Ily módon négy-öt millió hektárral bővülhet a megművelt földterület nagysága Európában.

A támogatásoknál ugyanakkor az agrárárrobbanás ellenére sincs visszatérés a mennyiségi szemlélethez. Fischer Boelnek az év második felében vitára bocsátandó javaslataiban – az eddigi tendenciák folytatásaként – a direkt támogatások lefaragása és egyre nagyobb

részüknek a vidékfejlesztési kasszába való átcsoportosítása (moduláció) szerepel. Az évente százezer eurónál nagyobb öszszegű támogatásban részesülő nagybirtokoknál fokozottabban érvényesül ez a lefaragás. A közvetlen termelői támogatások szerkezetét illetően pedig mindent megtesznek azért, hogy az összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) teljesen kiszorítsa a még egyes országokban és ágazatokban alkalmazott menynyiségi alapút. A piaci mechanizmusok érvényesülését segíti az is, hogy egy sor fontos területen megszűnik a piaci intervenció rendszere.

Az agrárreform hazai fogadtatása ugyanakkor meglehetősen vegyesnek tűnik. Az unió a közös agrárpolitika reformjának napirenden lévő kiigazításakor úgy tesz, mintha a világgazdasági helyzet a korábbiakhoz képest semmit sem változott volna – mondta Kiss Judit, a Világgazdasági Kutatóintézet munkatársa. Hozzátette: a mezőgazdasági termények árrobbanása a tervezettnél jóval radikálisabb támogatáscsökkenésre adna lehetőséget a következő években, mivel a gazdálkodók az áremelkedés nyomán profitábilissá válhatnak. Bár az árak hosszabb távon – a kínálat várható növekedésével – újra csökkenhetnek, addigra a termelők verseny- és alkalmazkodóképessége annyira javulhat, hogy már jelentős támogatások nélkül is piacon maradhatnának.

Kiss Judit jó iránynak nevezte viszont a vidékfejlesztési támogatások részarányának növelését, mert az új források gerjesztette beruházások fokozhatják a vidék munkaerő-felszívó képességét. Ennek a későbbiekben még nagyobb jelentősége lehet, mivel a versenyképesebbé váló mezőgazdasági vállalkozások nyilvánvalóan kevesebb foglalkoztatottal működnek majd.

Óvatosabban nyilatkozott ugyanakkor lapunknak Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet főigazgató-helyettese. Rámutatott: az unió korábban termeléscsökkentő agrárpolitikát vázolt fel, miközben áruhiányt tükröző árrobbanás következett be az elmúlt időben a világpiacon. Ezért szerinte a nagyobb gazdálkodási biztonság érdekében – az áremelkedések ellenére is – átgondolandó, érdemes-e csökkenteni a támogatásokat, illetve el kell-e azokat választani a tervezett mértékben az agrártermeléstől. HL–TG

2013-ig a régi tagországoknak jutó direkt támogatások 13 százalékát átcsoportosítják vidékfejlesztésre; a nagybirtokoknál 16–22 százalék a moduláció mértéke

A 2004-ben csatlakozott országoknál 2012-től 3 százalékos modulációt vezetnek be, Románia és Bulgária viszont mentesül az alól

0,3-ről egy hektárra nő a minimális támogatható gazdaságméret, az éves támogatási összegnél pedig 250 euró lesz az alsó küszöb

Az új tagállamok 2010 helyett 2013-ig alkalmazhatják az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) a régiekben érvényes összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) helyett

A termőterület bővítése érdekében eltörlik a területpihentetési rendszert

Az intervenciós mennyiséget a kukorica mintájára a szemes takarmányoknál is nullára viszik le, míg a durumbúzánál, a rizsnél és a sertéshúsnál teljesen megszűnik az intervenciós rendszer

A tejkvóták 2015-ig fokozatosan nőnek, akkortól pedig megszűnnek

A nagy keresletre tekintettel megszüntetik az energianövények termesztéséhez nyújtott támogatást

2013-ig a régi tagországoknak jutó direkt támogatások 13 százalékát átcsoportosítják vidékfejlesztésre; a nagybirtokoknál 16–22 százalék a moduláció mértéke

A 2004-ben csatlakozott országoknál 2012-től 3 százalékos modulációt vezetnek be, Románia és Bulgária viszont mentesül az alól

0,3-ről egy hektárra nő a minimális támogatható gazdaságméret, az éves támogatási összegnél pedig 250 euró lesz az alsó küszöb

Az új tagállamok 2010 helyett 2013-ig alkalmazhatják az egységes területalapú támogatási rendszert (SAPS) a régiekben érvényes összevont gazdaságtámogatási rendszer (SPS) helyett

A termőterület bővítése érdekében eltörlik a területpihentetési rendszert

Az intervenciós mennyiséget a kukorica mintájára a szemes takarmányoknál is nullára viszik le, míg a durumbúzánál, a rizsnél és a sertéshúsnál teljesen megszűnik az intervenciós rendszer

A tejkvóták 2015-ig fokozatosan nőnek, akkortól pedig megszűnnek

A nagy keresletre tekintettel megszüntetik az energianövények termesztéséhez nyújtott támogatást

-->