Döbbenet és botrány: kellemetlen nyomot hagyott a Tisza — nem véletlenül reagált pártállami módon a MÚOSZ sem
Hosszas hallgatás után hétfőn megdöbbentő állásfoglalást adott ki a Magyar Újságírók Országos Szövetsége a Bors ügyében. Az újságíró szervezet sokakat meglepve kiállt a bírósági döntés mellett, amely meg akarta akadályozni, hogy négymillió emberhez eljusson az igazság a Tisza-csomagról, és ennek a hátteréről meghökkentő részlet derült ki – közölte az Ellenpont.
Pártállami párhuzamot idéz a Tisza-hálózat működése
A rendkívüli helyzetről, rendkívüli intézkedésekről, valódi sajtószabadságról és valódi újságírókról szóló fejtegetés akár Lakatos Ernőtől, a kommunista MSZMP KB Agitációs és Propaganda Osztályának hírhedt vezetőjétől is származhatna. Ő volt az, akit Kádár János 1982-ben azért nevezett ki, hogy a rendkívüli helyzetre való tekintettel rendet tegyen a magyar sajtóban. Rendet is tett.
A négymilliós példányszámban nyomtatott (a Tisza-csomagról tájékoztató – szerk.) Bors-különszám terjesztését a bíróság betiltotta, mivel a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedést kívánt. A MÚOSZ kiáll a valódi újságírók valódi sajtószabadsága mellett, s egyetért e döntéssel
– írták a közleményükben, amit később a Tisza vezető politikusai, többek között Kármán András, a párt költségvetési tanácsadója és a baloldali sajtótermékek is büszkén lobogtattak. Rendkívüli helyzet, azaz más sztenderd – van, aki úgy fogalmazna, hogy dupla.
A bírósági döntést egy olyan bíró hozta meg, aki rajta volt a Tisza-aktivisták listáján, amely az ukránok által fejlesztett Tisza-applikációból szivárgott ki. Ahogy Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője fogalmazott az elfogult bíróra célozva: „Micsoda véletlen, hogy a Magyar Péterék megszorító csomagját bemutató újság ellen pont egy olyan bírónő lépett fel, akinek a neve és budapesti címe megegyezik a Tisza-aktivisták kiszivárgott listáján található nőével.”
A véletlenek aztán szaporodtak.
Észrevették ugyanis az Ellenpont intézetnél, hogy a Tisza sajtóban kiszivárgott, kétszázezer nevet tartalmazó adatbázisában szerepel az újságíró-szervezet első számú alelnökének, Gönczi Mária neve is.
Több jövedéki adó, kevesebb józan ész? Így drágítaná meg az alkoholt a megszorításokra készülő Tisza Párt
A Bors különszámának botrányos betiltása a Tisza parancsára
Mint ismert, karácsony előtt a Fővárosi Törvényszék azonnali hatállyal betiltotta a Bors – Tisza-csomagot bemutató – különszámát. A döntés nagy botrány okozott, ugyanis a rendszerváltás után nem volt még példa arra, hogy egy nagy elérésű sajtótermék terjesztését ilyen durván korlátozzák. Arról nem is beszélve, hogy a kiadvány sokak érdeklődésére számot tarthatott, hiszen abban a legnagyobb ellenzéki párt gazdaságpolitikai elképzeléseit mutatták be. A MÚOSZ alelnöke, Gönczi Mária a Tisza Párt mellett és ezzel együtt a bírósági döntés mellett állt ki, azonban az Ellenpont kiderítette, hogy az alelnök neve szerepelt a Tisza-applikáció kiszivárgott listáján.
Gönczi Mária önéletrajzát a MÚOSZ honlapján közölte. Újságírói pályájáról ennyit mondott el: „sok évvel ezelőtt népművelői munkám mellett kaptam egy új feladatot: szerkesztőként gondozzam Debrecen egyik kulturális havilapját és egy megyei módszertani folyóiratot”. Hogy kitől kapta a feladatot, azt homály fedi. Az biztos, hogy az Arcanum adatbázisának tanúsága szerint 1983-ban már a debreceni Kölcsey Művelődési Központ munkatársaként nyilatkozott – vagyis onnan ejtőernyőzött, vélhetően pártutasításra a sajtóba
– véli az Ellenpont.
Bár a MÚOSZ mindig függetlennek állítja be magát, a szervezet vezetősége tele van baloldali újságírókkal. Gönczi mellett a másik alelnök, a külföldi pénzekkel megtámogatott Magyar Hang főszerkesztője, György Zsombor. A MÚOSZ legutóbb azzal került be a hírekbe, hogy nem volt hajlandó elítélni Magyar Pétert, amiért börtönbüntetéssel fenyegetett meg újságírókat. Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a történtek miatt levélben fordult az „érdekvédelmi” szervezethez, amire cinikus választ kapott. Azt írták a fideszes politikusnak, hogy
szereptévesztésben van, amikor felszólítja a MÚOSZ-t, hogy foglaljon állást az újságírókat érő elszaporodó támadásokról.
Göncziék a mostani ügyben sem a függetlenségükről és a szakmai következetességükről tettek tanúbizonyságot az Ellenpont szerint.
