OMV–Mol: adatokra várva
Információhiány. Felfüggesztette a tervezett OMV–Mol fúzió vizsgálatát az Európai Bizottság versenyjogi főigazgatósága – erősítette meg a Reuters értesülését a Világgazdaságnak nyilatkozva Jonathan Todd, a brüsszeli testület illetékes szóvivője. Tájékoztatása szerint ennek oka az, hogy a cégek a megadott határidőig nem adták meg a vizsgálat folytatásához szükséges kiegészítő információkat, amelyeket pedig Brüszszel kért tőlük.
A vizsgálat akkor folytatódik, amikor a kért információk megérkeznek – mondta Todd. Hogy pontosan milyen adatokról van szó, azt nem kívánta részletezni. Hangsúlyozta azonban, hogy a felfüggesztésről szóló döntés semmilyen irányban nem befolyásolja a vizsgálat kimenetelét. Egyúttal cáfolta azt a korábbi hírt (VG, április 29., 5. o.), hogy Neelie Kroes versenyügyi biztos a napokban külön is kiemelte volna a tervezett fúziónak a Nabucco gázvezetékre gyakorolt hatását a vizsgálat során elemzendő szempontok közül, bár „természetesen minden releváns információt figyelembe veszünk” – fogalmazott a szóvivő.
Az OMV közleményben reagált a brüsszeli határozatra: „Az OMV tudomásul veszi az Európai Bizottság döntését, amely megállítja az órát és felfüggeszti az egyesülés részletes vizsgálatát. Komplex egyesülési folyamatok során számolni lehet azzal, hogy több idő kell, különösen olyan esetekben, amikor nagy mennyiségű adat feldolgozása szükségeltetik.”
A Mol reakciója is hasonlóan szűkszavú volt: Az Európai Bizottság diplomatikus nyilatkozatát értjük, megértjük és természetesen nem kommentáljuk. A Mol eddig is mindenben teljesítette a bizottság kéréseit - mondta el lapunknak Somlyai Dóra, a Mol kommunikációs igazgatója.
A Mol-ügyek egy másik vetülete eközben a belső piaci főigazgatóságot foglalkoztatja, ahol a BruxInfo értesülése szerint akár már a közeljövőben döntés születhet a Magyarország ellen folyó kötelezettségszegési eljárás következő lépéséről. Ezt azonban egy a témában illetékes bizottsági forrás nem tudta megerősíteni a Világgazdaságnak. Hasonló kötelezettségsértési ügyekben a bizottság havonta dönt az újabb lépésekről, a következő ilyen „forduló” holnap esedékes, informátorunk szerint azonban ennek napirendjén nem szerepel a lex Mol ügye.
Mint ismert, a bizottság novemberben indított kötelezettségszegési eljárást hazánk ellen amiatt, hogy a közellátás biztonsága szempontjából különösen fontos vállalatokról szóló törvény (más néven a lex Mol) szerinte három ponton sérti a tőke szabad áramlásának elvét. Brüsszel kifogásolta, hogy a víz- vagy energiaágazatba tartozó cégek megvásárlására tett vételi ajánlatot előzetesen a vevőjelölt közgyűlésének is jóvá kell hagynia, hogy a Magyar Energia Hivatal egy tagot kinevezhet az ilyen cégek igazgatótanácsába és felügyelőbizottságába, illetve hogy a törvény által biztosított speciális jogok az állam számára fennmaradt szavazatelsőbbségi részvényekkel kombinálva szintén alkalmasak a tőkeáramlás korlátozására. BHL–UGy
Nincs szavazás, ha nincs igazolás
Több külföldi Mol-részvényes is kifogásolta a Financial Timeson keresztül, hogy nem szavazhatott a társaság áprilisi közgyűlésén, mert nem tudta eredeti dokumentumokkal igazolni arra való jogosultságát.„A brit lapnak nyilatkozó Templeton befektetési alap képviselője sem megbízott volta eredeti igazolását, sem annak másolatát, sem közjegyzői igazolást nem hozott” – mondták el lapunknak a cégnél.
A dokumentumok felmutatását egyébként az alapszabály írja elő, ahogyan azt is, hogy a szavazásra való jogosultságot a közgyűlés előtt hét nappal kell igazolni.
„A brit lapnak nyilatkozó Templeton befektetési alap képviselője sem megbízott volta eredeti igazolását, sem annak másolatát, sem közjegyzői igazolást nem hozott” – mondták el lapunknak a cégnél.
A dokumentumok felmutatását egyébként az alapszabály írja elő, ahogyan azt is, hogy a szavazásra való jogosultságot a közgyűlés előtt hét nappal kell igazolni.
-->
