
Kuba alig két-három hétre elegendő olajjal rendelkezik: a szövetségesek leléptek, összeomlik a gazdaság Donald Trump újabb lépése nyomán
Donald Trump amerikai elnök sarokba szorította Mexikót legújabb rendeletével, amely vámokkal fenyegeti mindazokat, akik olajat szállítanak Kuba számára. A szigetország szakértők becslése szerint mindössze 15-20 napra elegendő készletekkel rendelkezik, és korábbi szövetségesei, például Oroszország már régen magára hagyták.

Bár a csütörtökön (magyar idő szerint péntek éjjel) kiadott elnöki rendelet sem konkrét vámtételekről, sem pedig érintett országokról nem közölt részleteket, annak egyértelmű célja a kubai kommunista rezsim megdöntése. Ezt jól értesült források szerint a amerikai kormányzat korábban az év végéig akarta elérni, a folyamatot azonban felgyorsíthatja, ha végleg elvágják Havannát az olajtól.
Kubában már eddig is igen mély volt a gazdasági válság, Nicolás Maduro elfogásával és a venezuelai olaj értékesítésének amerikai kézbe kerülésével azonban a helyzet katasztrofálissá vált, mert ezzel sem olajat, sem pedig pénzt nem kap korábbi legfőbb beszállítójától.
Mexikó már engedett az amerikai nyomásnak
Az AP amerikai hírügynökség tudósítása szerint az elnök intézkedése egyértelműen Mexikó ellen szól, amely pedig már eddig is engedett a Washingtonból érkező nyomásnak.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök a héten elismerte, hogy az állami tulajdonban lévő Petróleos Mexicanos (Pemex) leállított egy Kubának szánt olajszállítmányt, de
azt ígérte, hogy humanitárius segítségként továbbra is küld létfontosságú energiahordozót a szigetországnak.
Kérdés, hogy ezt megengedi-e ezek után az Egyesült Államok, vagy ebben az esetben is emelkednek a Mexikóra már kivetett amerikai vámok.
Kimerülőben Kuba olajkészletei
Kubának napi százezer hordó olajra van szüksége a szükségletek kielégítésére, és a Kpler árupiaci adatszolgáltató cég szerint jelenleg mintegy 15-20 napra elegendő készlettel rendelkezik.
A venezuelai olajszállítmányok leállása óta Mexikó maradt az egyetlen forrása, de onnan csak egy tanker érkezett január 9-én 84 900 hordóval. Ez napi háromezer hordónak felel meg, miközben tavaly átlagosan napi 37 ezer érkezett az összes exportőrtől.
Victoria Grabenwöger, a Kpler kutatási elemzője szerint a szigetország az év elején 460 ezer hordónyi tartalékkal rendelkezett – számolt be a brit Financial Times.
Washington a devizaforrásától is megfosztotta Havannát
Maduro elnöksége alatt Kuba ingyen vagy nagyon olcsón kapta az országtól az olajat. „Kuba nagyrészt Venezuelától függött. Ha most csak Mexikóra számíthat, Mexikóra pedig egyre nagyobb amerikai nyomás nehezedik, és nem exportálhat, akkor Kuba nagy, nagyon nagy bajban van” – mondta a lapnak Gonzalo Monroy mexikói energetikai tanácsadó.
Nem csupán kőolajból van súlyos hiány a szigetországban, hanem áramtermeléshez szükséges fűtőolajból is, amelyet 2025 közepére már kizárólag Venezuela biztosított, onnan azonban Grabenwöger szerint november óta nem érkezett szállítmány, miközben mindennaposak a szigetországban az áramszünetek.

Az Egyesült Államok ráadásul a devizaforrásától is megfosztotta Kubát, mert a venezuelai olaj egy részét továbbértékesítették.
Oroszország régen magára hagyta Kubát
A Kpler adatai szerint a múltban ugyan Kuba exportált olajat
- Oroszországból
- és Algériából is,
de ezek igen esetlegesek voltak. Moszkva a Reuters tudósítása szerint 2024 márciusában egyéves szünet után küldött 90 ezer tonna olajat a szigetországba,
az utolsó szállítmány pedig tavaly októberben érkezett, míg Algériából majdnem egy éve, tavaly februárban.
Jelentősen visszaestek a mexikói olajszállítások is. A Pemex legfrissebb jelentése szerint az állami olajvállalat 2025 első kilenc hónapjában naponta majdnem húszezer hordónyi olajat exportált Kubába.
Szeptemberben azonban Mexikóvárosba utazott az amerikai kormány legnagyobb Kuba-héjája, Marco Rubio külügyminiszter, és attól kezdve a szállítmányok mennyisége napi hétezer hordó közelébe zuhant.
Ajánlott videók





