Vámosi-Nagy: példátlan a küzdelem a külföldi tőke kegyeiért

Bár az Európai Unió régebbi tagállamai állandóan panaszkodnak, hogy jelentős károkat szenvednek el a közép-európai térség által támasztott adóverseny miatt, a rendszerváltó országok inkább egy túlélési küzdelem elszánt szereplőinek tekinthetők.

Mivel a felzárkózáshoz hiányoznak a belső erőforrások, kedvezőbb adószabályok kialakításával igyekeznek magukhoz vonzani a külföldi befektetőket. „Az adórendszer az ország versenyképességének fontos, de nem egyedüli eleme” – hangsúlyozta a lapnak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young nemzetközi tanácsadó cég adószakértője. A multik számos tényezőt mérlegelnek, amikor kiválasztanak egy-egy befektetési helyet: ilyen a befogadó ország politikai és gazdasági stabilitása, az infrastrukturális ellátottság, a munkaerő jellemzői, a jövedelmi szint,a piac nagysága vagy a szabályozási környezet. Magyarország térségbeli versenyképessége romlott az elmúlt években – állapítja meg Vámosi-Nagy.

Míg a környező országokban a GDP százalékában mért adóterhelés 28 és 35 százalék körül alakul, addig Magyarországon már 39 százalékhoz közelít. Az új tagállamok közül csak Szlovákiában magasabb az adóteher. A nemzeti össztermék mintegy ötven százalékára rúg az állami újraelosztás aránya is, ez a környező országokban csak 40 százalékra tehető” – teszi hozzá Járai Zsigmond, a Fidesz által kezdeményezett befektetői konzultációs tanács vezetője. Ráadásul az elmúlt hat évben oly módon emelkedtek idehaza a bérek és a jóléti kiadások, hogy nem volt mögötte fedezet. A hazai adórendszert nemcsak az elvonások magas mértéke, hanem a szerkezeti problémák is torzítják. A munkát terhelő elvonások terén a GDP-ben mért magyar átlag érzékelhetően magasabb az unióhoz újonnan csatlakozott államokéhoz képest.

Még látványosabb a különbség a munkajövedelmeket terhelő teljes számított adóterhelést tekintve Ha nem szállunk be a versenybe, a vállalatok kivonulással fenyegetőznek, hiszen okkal mutatnak rá, hogy máshol kedvezőbb az adózási környezet. Általános vélemény, hogy a négy százalékos különadót el kell törölni. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az arányokon is változtatni kell, így a fogyasztást jobban lehetne adóztatni, mint a jövedelmeket. Járai Zsigmond megfontolandónak tartja a politikai szempontból egyébként kényes egykulcsos adó bevezetését is.

Egy bizonyos pont után azonban nem lehet csak olcsósággal versenyezni, hanem jól képzett munkaerővel, hatékonyan működő gazdasággal és állammal kell vonzani a tőkét.