BUX 43,237.94
-0.97%
BUMIX 3,785.07
-0.62%
CETOP20 1,884.01
0.00%
OTP 9,140
-2.33%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
+5.53%
-0.57%
-0.98%
ZWACK 17,350
-0.86%
-3.80%
ANY 1,550
-0.96%
RABA 1,130
+0.89%
+0.48%
-0.62%
0.00%
-0.47%
OPUS 150.6
-0.92%
0.00%
-1.65%
0.00%
-0.68%
OTT1 149.2
0.00%
-0.45%
MOL 2,886
0.00%
+0.78%
ALTEO 2,990
+1.36%
0.00%
-1.87%
0.00%
+1.79%
-0.39%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.86%
0.00%
0.00%
SunDell 45,600
0.00%
-3.80%
+2.54%
+0.25%
+9.56%
-0.76%
NUTEX 11.25
+2.27%
GOPD 12,400
0.00%
OXOTH 3,500
0.00%
0.00%
NAP 1,190
0.00%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Vámosi-Nagy: példátlan a küzdelem a külföldi tőke kegyeiért

Példátlan küzdelem folyik a kelet-közép európai térségben a külföldi tőke kegyeiért, és ennek egyik eszköze az adóterhek csökkentése. Hazánk egyelőre vesztésre áll a versenyben – írja a Heti Válasz.

Bár az Európai Unió régebbi tagállamai állandóan panaszkodnak, hogy jelentős károkat szenvednek el a közép-európai térség által támasztott adóverseny miatt, a rendszerváltó országok inkább egy túlélési küzdelem elszánt szereplőinek tekinthetők.

Mivel a felzárkózáshoz hiányoznak a belső erőforrások, kedvezőbb adószabályok kialakításával igyekeznek magukhoz vonzani a külföldi befektetőket. „Az adórendszer az ország versenyképességének fontos, de nem egyedüli eleme” – hangsúlyozta a lapnak Vámosi-Nagy Szabolcs, az Ernst & Young nemzetközi tanácsadó cég adószakértője. A multik számos tényezőt mérlegelnek, amikor kiválasztanak egy-egy befektetési helyet: ilyen a befogadó ország politikai és gazdasági stabilitása, az infrastrukturális ellátottság, a munkaerő jellemzői, a jövedelmi szint,a piac nagysága vagy a szabályozási környezet. Magyarország térségbeli versenyképessége romlott az elmúlt években – állapítja meg Vámosi-Nagy.

Míg a környező országokban a GDP százalékában mért adóterhelés 28 és 35 százalék körül alakul, addig Magyarországon már 39 százalékhoz közelít. Az új tagállamok közül csak Szlovákiában magasabb az adóteher. A nemzeti össztermék mintegy ötven százalékára rúg az állami újraelosztás aránya is, ez a környező országokban csak 40 százalékra tehető” – teszi hozzá Járai Zsigmond, a Fidesz által kezdeményezett befektetői konzultációs tanács vezetője. Ráadásul az elmúlt hat évben oly módon emelkedtek idehaza a bérek és a jóléti kiadások, hogy nem volt mögötte fedezet. A hazai adórendszert nemcsak az elvonások magas mértéke, hanem a szerkezeti problémák is torzítják. A munkát terhelő elvonások terén a GDP-ben mért magyar átlag érzékelhetően magasabb az unióhoz újonnan csatlakozott államokéhoz képest.

Még látványosabb a különbség a munkajövedelmeket terhelő teljes számított adóterhelést tekintve Ha nem szállunk be a versenybe, a vállalatok kivonulással fenyegetőznek, hiszen okkal mutatnak rá, hogy máshol kedvezőbb az adózási környezet. Általános vélemény, hogy a négy százalékos különadót el kell törölni. Vámosi-Nagy Szabolcs szerint az arányokon is változtatni kell, így a fogyasztást jobban lehetne adóztatni, mint a jövedelmeket. Járai Zsigmond megfontolandónak tartja a politikai szempontból egyébként kényes egykulcsos adó bevezetését is.

Egy bizonyos pont után azonban nem lehet csak olcsósággal versenyezni, hanem jól képzett munkaerővel, hatékonyan működő gazdasággal és állammal kell vonzani a tőkét.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek