Orosz gáz: Brüsszel hagyott egy kiskaput, a szomszédban azonnal lecsapnak rá
Nem marad orosz gáz nélkül Szerbia az Európai Unió új szankciói után sem – mondta Anton Szviridenko, a P. A. Sztrolipin Gazdasági Növekedési Intézet ügyvezetője, aki szerint az új szabályok nem tiltják az orosz gáz tranzitját harmadik országok, például Szerbia felé, csupán szigorúbb ellenőrzést és előzetes bejelentést írnak elő.
Az orosz gáz uniós országon keresztül érkezik Szerbiába
Mindez azt jelenti, hogy Szerbia a későbbiekben is képes lehet orosz gáz vásárlására uniós tagállamokon, például Bulgárián keresztül. A Szerbiát és Magyarországot is ellátó Török Áramlat gázvezeték pedig keresztülhalad Bulgárián. Azonban, mivel Szerbia még nem tagja az EU-nak, az uniós gázvásárlási tilalom sem érinti.
A Magyar Szó összefoglalója ugyanakkor rámutat arra, hogy az unió 2028. január 1-jétől teljesen leállítaná az orosz gázszállítást a tagállamok felé. Az új szabályok 2026-tól tiltják a gázimportot, ám
a már megkötött szerződések még 2027 végéig érvényben maradhatnak.
Ez nehéz időszakot vetít előre Szerbia számára, miután az országnak nincs valós alternatívája az orosz energiával szemben. Déli szomszédunknak az üzemanyag-ellátással is lehetnek gondjai, miután az ország egyetlen olajfinomítóját üzemeltető NIS ellen a hónap elején életbe léptek az amerikai szankciók, mivel a vállalat többsége a Gazpromnyeft és a Gazprom kezében van. A januárban bevezetett szankciók életbelépése előtt Szerbia többször is haladékot kapott, ám nem volt képes rendezni az orosz tulajdon kérdését, miután Aleksandar Vucic szerb elnök kizárta az államosítás lehetőségét.
Mindeközben a szerb gázellátás biztonságát az is veszélybe sodorhatja, hogy a Gazprom csak az év végéig kötne szerződést a szállításokról, míg Belgrád hároméves szerződést szeretne.
Mi zajlik most?
Bár, szemben a kőolajjal és a szénnel, az orosz földgáz ellen az Európai Unió mindeddig nem vezetett be szankciókat, az orosz nyersanyag európai importja erősen visszaszorult az Északi Áramlat leállítása majd felrobbantása vagy épp a Lengyelországon keresztül futó Dzsamal gázvezeték és az ukrán tranzit leállítása miatt. Ennek eredményeképp az orosz földgáz már csak cseppfolyósított formában (LNG) és a Török Áramlat vezetéken érkezik a kontinensre, miközben az orosz gáz aránya az európai piacon 45 százalékról 13 százalékra csökkent.
Brüsszel ma már az utolsó lehetőségeket is el kívánja vágni az orosz gáz előtt, így egy olyan kereskedelmi intézkedés bevezetését szorgalmazza, amely jövőre a rövid távú, 2027 végétől pedig a hosszú távú szerződéseken alapuló szállításokat is megakadályozná. A javaslat két fő ellenzője, Magyarország és Szlovákia amellett érvel, hogy a lépés veszélybe sodorná az energiabiztonságukat, valamint áremelkedéshez vezetne.
Azonban, mint az a Politico összefoglalójából kiderül, az Európai Bizottság REPowerEU nevű javaslata kereskedelmi intézkedés lenne, ami nem egyhangúságot, csak minősített többséget igényel.
