Vízválasztó szerb voksolás

Iránykeresés. A Milosevic utáni korszak legfontosabb voksolására készül vasárnap Szerbia. A belgrádi parlament újjáválasztása egyfajta referendumként fogható fel: az EU-integrációt vagy az orosz befolyást követi-e a következő években. A legutóbbi felmérések szerint a kényes gazdasági kérdések helyett inkább Koszovó függetlenségének elutasításával kampányoló nacionalista Szerb Radikális Párt számíthat a legtöbb szavazatra.

„A kémek (vagyis Boris Tadic államfő Nyugat-barát Demokrata Pártja – a szerk.) napjai meg vannak számlálva a hatalomban” – idézi a kampány hangulatát érzékeltetendő a Radikális Párt vezetője, Tomislav Nikolic szavait az AP. Nikolicék a szerb kultúra bölcsőjének tekintett Koszovó elszakadása miatt támadt elégedetlenség szításával elérték, hogy 37 százalékos várható szavazati aránnyal vezetik a pártok közötti versenyt. A gazdasági reformokat zászlajára tűző Demokrata Párt (DS) 35 százalékon áll, ez könnyen azt eredményezheti, hogy a Vojislav Kostunica jelenlegi kormányfő irányítása alatt lévő, a radikálisokhoz hasonlóan euroszkeptikus Szerb Demokrata Párt (DSS) lehet majd „királycsináló”. Elemzők szerint ez a forgatókönyv nem javítaná az Európa-párti DS esélyeit, hiszen az előre hozott választásokat éppen a Kostunicáékkal bekövetkezett szakításuk eredményezte Koszovó függetlenségének február 17-i kikiáltása után.

Pedig a gazdaságra ráférne a segítség. A szerb gazdaság óriási lehetőségeket szalaszt el, miközben a politikai viták jobbára szimbolikus kérdések körül forognak. Az infláció a 2007. márciusi 3,1 százalékról 14,6-re szökött fel ez év májusra, a munkanélküliség pedig 18,1 százalékot tett ki tavaly. Tadicék egyik fő programpontját éppen a jövedelemadók és egyéb állami terhek csökkentése jelenti, a vállalkozások helyzetének megkönnyítése érdekében.

A Tadic-párt által kiemelt figyelemmel kezelt gazdasági kérdések – a Bloomberg által idézett felmérés szerint – a választók 67 százaléka számára is a legfontosabb problémának számítanak. Az uniós csatlakozás támogatottsága is magas: a megkérdezettek 64 százaléka pártolta a belépést az EU-ba, jóllehet 71 százalékuk egyúttal elutasította, hogy ennek feltétele Koszovó függetlenségének az elismerése legyen.

Koszovó kérdését egyébként Tadicék is igen óvatosan kezelik. Az uniós csatlakozás előszobájának tekintett társulási egyezmény április 29-i aláírása kapcsán az államfő hangsúlyozta, hogy ez nem jelenti a tartomány különválásának elismerését, sőt szerinte az EU-csatlakozása után Belgrád hatékonyabban léphet fel Koszovó függetlensége ellen.

A nem igazán kedvező politikai környezet dacára a magyar export Szerbia irányába évről évre folyamatosan nő. A Szerb Statisztikai Hivatal adatai alapján Magyarország már Szerbia nyolcadik legjelentősebb kereskedelmi partnere – tudtuk meg a belgrádi magyar kereskedelmi irodánál. A két ország közötti árucsere-forgalom értéke az elmúlt öt évben ötszörösére nőtt.

Szerbia továbbra is jelentős aktívumtermelő relációja Magyarországnak, s miután kivitelünk dinamikája meghaladja az importét, a többlet egyre nagyobb. Pedig uniós csatlakozásunk óta a szerb exportőrök számára előnyösebbé váltak a feltételek (az EU vámmentes piacra jutást biztosít), miközben a magyar vállalatok számára a feltételek romlottak, hiszen a komoly eredményeket felmutató szabad kereskedelmi megállapodás helyett az EU szabályozása lépett érvénybe, így az egyes magyar termékekre vonatkozó vámok emelkedtek.

A piac mégis vonzó, mivel a délkelet-európai régió a stabilitási paktum keretében a korábbi közép-európai államok szabad kereskedelmi egyezményéhez hasonló megállapodást hozott létre. Így a délkelet-európai régió 55 millió lakosú egységes felvevőpiaccá vált.

Szerbia az elmúlt években az európai struktúrákhoz való felzárkózás mellett kötelezte el magát, a reformok felgyorsítása és a befektetési környezet jogi-gazdasági hátterének megszilárdítása pedig magával hozhatja a magyar tőke nagyobb mértékű beáramlását is – vélik szakértők. A Szerb Nemzeti Bank adatai alapján Magyarország tavalyi befektetése 31,5 millió dollár volt, a külföldi befektetők sorában ezzel az összeggel a 14. helyet foglalja el. Az eddigi összes invesztíció összege 325 millió dollár. A potenciális magyar befektetők részéről egyre nagyobb érdeklődés tapasztalható a szerb privatizációs és zöldmezős invesztíciós lehetőségek iránt. JK–NVZs

OTP: három szerb bankot vásárolt meg 2005–2007 között, amely egyesített formában már OTP Banka Srbija néven működik, 3 százalékos piaci részesedéssel

Mol: zöldmezős beruházás keretében eddig 22 benzinkutat nyitott meg

Betonút: a Valjevo Put vállalat 2007. májusi versenytárgyalásán a legjobb ajánlatot adta, 1,57 millió euró értékben, ezenfelül 2,7 millió eurós beruházási programot és a szociális programba foglalt kötelezettségeket is vállalt

OTP: három szerb bankot vásárolt meg 2005–2007 között, amely egyesített formában már OTP Banka Srbija néven működik, 3 százalékos piaci részesedéssel

Mol: zöldmezős beruházás keretében eddig 22 benzinkutat nyitott meg

Betonút: a Valjevo Put vállalat 2007. májusi versenytárgyalásán a legjobb ajánlatot adta, 1,57 millió euró értékben, ezenfelül 2,7 millió eurós beruházási programot és a szociális programba foglalt kötelezettségeket is vállalt-->