A legesélyesebb Budapest

Ma, de legkésőbb holnap eldől, valóra válnak-e a remények, Magyarország nyeri-e az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EITI) székhelyéért folyó versenyt. Ma ugyanis ismét öszszeül az EU Versenyképességi Tanácsa (VT), hogy döntsön a kérdésben és kinyilvánítsa: a talpon maradt két jelentkező – Budapest és Wroclaw – közül melyikük nyeri meg a versenyt. Ha – a legutóbbi üléshez hasonlóan – most sem sikerül konszenzusra jutni, akkor holnap, az unió állam- és kormányfőinek csúcstalálkozóján határoznak a kérdésben.

A VT legutóbbi, május végi ülésén már majdnem sikerült választani: kiszivárgott információk szerint tulajdonképpen csak a lengyelek nem bólintottak rá, hogy Budapest kapja meg a projektet. Ez persze érthető: Wroclawval maguk is pályáztak az intézetre. A korábbi jelentkezők – Jéna, a spanyolországi Sant Jugat és a Bécs–Pozsony páros – menet közben visszaléptek.

Mindenesetre biztató előjel, hogy a napokban a lengyel Gazeta Wyborcza megszellőztette: Lengyelország kész visszalépni Magyarország javára, miután a nullával egyenlők az esélyei az EITI székhelyének elnyerésére. Kétségtelen tény ugyanakkor, hogy a lengyelek ezt nem tennék „ingyen”, a hírek szerint a színfalak mögött kemény harcokat vívnak, hogy visszalépésükért cserébe kapjanak is valamit. Értesülések szerint ilyen lehet például az, hogy az EITI-koncepció értelmében létrehozandó tudás és innovációs társulások (KIC) közül az egyiket ők kapják meg, s erre garanciákat kérnek. Ugyanakkor – vélemények szerint – ez rossz precedenst teremtene, mivel a – valódi kutatási és innovációs tevékenységet folytató – társulások leendő színhelyeiről az EITI igazgatótanácsa hivatott dönteni.

A tét persze óriási, nem is csak a presztízs miatt, és nem csupán azért, mert Budapest is felkerülne az uniós intézmények térképére. Bár persze mindez korántsem elhanyagolható szempont. Ám az igazi hozadéka a magyar versenyképesség erősítése, az amúgy is prioritást élvező k+f+i tevékenység fellendülése, a tőkevonzó képesség javulása lenne. Mindez tovagyűrűző hatásként, hiszen az intézet feladata, hogy megszervezze az egyetemek, kutatóintézetek és vállalatok partnerségén alapuló hálózatokat, és hozzájáruljon a tagállamok innovációs kapacitásának fejlesztéséhez, s az a város, amely elnyeri a projektet, ebben központi szerepet játszik majd.

Amellett, hogy a május végi VT-ülésen elsöprő többséget szerzett Budapest, egy kézzelfogható sikert máris elkönyvelhetünk: az EITI tevékenységét igazgatóság (Governing Board) irányítja majd, amelynek tagjaira az EITI Identification Committee (IC) négy tagja közösen tesz majd javaslatot. Ebben a bizottságban az egyik tag Boda Miklós, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem rektori tanácsadója.

Az EITI azért is fontos lenne Magyarország számára, mert – amellett, hogy vonzóbbá tenné mint innovációs befektetési helyszint – lökést adna a k+f tevékenységnek is. Mert igaz ugyan, hogy – legalábbis szavakban – prioritást élvez a k+f fejlesztése, támogatása, még messze vagyunk attól, hogy valódi központi szerepet játsszon a gazdaságban. Például ma még csak a GDP 1,6 százaléka jut az ágazat állami hozzájárulására, szemben a 2,1 százalékos uniós átlaggal. GDP-arányosan egy százalékot költ az ország kutatás-fejlesztésre. Ugyanakkor az is tény, Magyarországon már számos – az EITI koncepciójába illő – sikeres együttműködés létezik a kutatóhelyek, felsőfokú tanintézmények és az üzleti körök között, például a nagy egyetemi városokban kialakult tudásháromszögeknek köszönhetően. Nem véletlen, hogy 2006-ban az ilyen célú európai működőtőke-befektetések által teremtett munkahelyek számát tekintve Magyarország – Nagy-Britannia után – a második legeredményesebb volt, 15 százalékos aránnyal.

Budapest pedig mindennek az igazi központja: itt koncentrálódik a k+f ágazat által megtermelt bruttó érték több mint 70 százaléka, a k+f ráfordítások kétharmada, itt van a kutatóhelyek 44, a k+f foglalkoztatottak 60 százaléka, az egy kutatóra jutó fajlagos ráfordítás közel kétszerese a vidékre jellemző értéknek. A kutatók-fejlesztők aktív keresőkhöz mért aránya Budapesten 3,2 százalék, csakúgy, mint a fejlett nyugat-európai országokban. A fővárosban koncentrálódnak a modern gazdaság húzóágazatai: a csúcstechnológiai iparhoz tartozó gyógyszergyárak, a távközlés és az informatika vállalatai.

2013-ig legfeljebb három KIC működik majd: a klímaváltozás, az energia és az infokommunikáció területén. (Az egyik ilyenre pályázik Lengyelország.) Az első KIC-ek kiválasztása 2009-ben várható, ezek 2010-től működnének.

2013-ig legfeljebb három KIC működik majd: a klímaváltozás, az energia és az infokommunikáció területén. (Az egyik ilyenre pályázik Lengyelország.) Az első KIC-ek kiválasztása 2009-ben várható, ezek 2010-től működnének. Finanszírozás Az EITI finanszírozását (2013-ig 308,7 millió euró) a közösségi költségvetés magánforrások bevonásával biztosítja.

Magyarország vállalja az EITI irodabérlési költségeit húsz évre, s húsz alkalmazott bérköltségeit öt évre. Vélemény Ikvai-Szabó Imre, Főpolgármester-helyettes: „Budapest számára stratégiai jelentőségű az EITI jelenléte, hiszen Európa figyelmét a magyar tudományos életre irányíthatja, befektetőket hozhat és mozgósíthatja a fővárosi magántőkét az innovációba. Felerősítheti a térségi és európai szintű kutatói migrációt, felértékelve ezáltal a kelet-közép-európai régiót. Katalizátora lehet a felsőoktatási intézmények, kutatási szervezetek, magánvállalkozások és más érdekeltek partnerségének, elősegítheti a csúcstechnológiai központok létrejöttét és az egyetemi műhelyek megerősödését.” ABCs

Németh Tamás, A Magyar Tudományos Akadémia főtitkára: „Az Akadémia, de az egész ország számára is hatalmas jelentősége lenne a kedvező döntésnek, több okból is. Ennek eredményeképp hivatali szinten is bekerülnénk az Európai Unió vérkeringésébe, munkahelyek jönnének létre az intézet működésével, hazánk tudományos és kutatói életét jobban megismernék külföldön, de a presztízs-, valamint az imázsszempontok sem elhanyagolhatók. Az EITI, valamint a nagy hagyományú budapesti World Science Forum kiemelkedő súlyt adna a magyar tudományos életnek.” ABCs

Thomas E. Beyer, A Bosch csoport magyarországi képviselője: „Az EU-intézmény esetleges Magyarországra telepítésétől azt reméljük, hogy több to-vábbtanuló választja majd a mérnöki hivatást és ezen belül is az autóipari szakirányokat. Az autóipar egyik vezető beszállítójaként a Bosch bevételeinek 10 százalékát k+f tevékenységre forgatja vissza minden évben. Magyarországon is jelentős összegeket fordítunk erre a területre, és támogatjuk a mérnökképzést, hiszen az idén is több száz mérnököt várunk a Budapesti Fejlesztési Központba, valamint hatvani és miskolci gyárunkba.” DK

Éry Gábor, Az Ericsson Magyarország vezérigazgatója: „Az Ericsson az ország egyik legnagyobb telekommunikációs és informatikai kutatással, szoftverfejlesztéssel foglalkozó vállalata. K+f igazgatóságunk több mint 560 tehetséges mérnöknek, kutatónak és szoftverfejlesztőnek ad munkát. Örülünk, hogy Budapest esélyesként pályázik az EITI székhelyére. Az intézet szakmai tevékenységébe való bekapcsolódás felértékelheti a fiatalok körében a pálya presztízsét, biztosítva az utánpótlást a hazai k+f-ben részt vevő cégek, így az Ericsson számára is.” SGy-->