Horváth Lajos, a Liga Szakszervezetek alelnöke szerint felháborító és Magyarországot lejárató volt ez a felszólalás, amely a sztrájkokra és a még elégséges szolgáltatásokra utalva a terrorizmussal, az erőszakkal, a bűnözéssel kacérkodónak nevezte a magyar szakszervezeteket.
Horváth Gábor, a munkáltatói oldal szóvivője nem kívánt állást foglalni a kérdésben, mert szerinte először azt kellene tisztázni, hogy valójában mi hangzott el pontosan. Ezt a kérdést elsőként a magyar nemzeti ILO tanácsban kellene megvitatni, ezt követően kerülhet az OÉT elé.
A fórum egy másik aktuális kérdéssel is foglalkozott, ugyancsak a munkavállalói oldal kezdeményezésére. A szakszervezetek arról kérdezték a kormányt: mi a véleménye azokról az önkormányzati rendeletekről, amelyek a rendszeres szociális segély feltételeként írják elő a közjellegű munkát. A szakszervezetek szerint ezekhez a rendeletekhez a kormány Út a munkához programja adott alapot. A szakszervezetek szerint ez a kényszermunkához hasonló forma nem oldja meg a problémát, a rendszeres szociális segélyben részesülők foglalkoztatását.
Csizmár Gábor, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára válaszában azt hangsúlyozta, hogy az Út a munkához program többször is szerepelt az OÉT előtt, illetve más társadalmi fórumokon, és az ott elhangzottak alapján a kormány nem terjesztette az Országgyűlés elé. További egyeztetéseket tartanak szükségesnek a társadalom által támogatott megoldás kialakításához. Az önkormányzati rendeleteket nem a jelenleg hatályos foglalkoztatási jogszabályok alapján hozták.
Borsik János, az Autonóm Szakszervezetek Szövetségének elnöke, a téma szakszervezeti szóvivője szerint Magyarországnak sokkal határozottabb álláspontot kellett volna képviselnie az opt-aut ügyében, ennek fokozatos megszüntetését követelve. Az opt-aut lehetőséget ad arra, hogy a munkavállaló a munkáltatóval a törvényesnél magasabb túlmunkáról állapodjék meg. A magyar szakszervezetek szerint a munkavállalók nem szabad akaratukból, hanem munkáltatói kényszer hatására kötnének ilyen szerződést, és ezt határozottan elutasítják.
Herczog László, a Szociális és Munkaügyi Minisztérium szakállamtitkára válaszában elmondta: Magyarország a miniszterek tanácsának ülésén több más országgal együtt nem szavazta meg ezt az irányelv-módosítást, tartózkodott. Az opt-auttal kapcsolatban Magyarország kifejezte több fenntartását. A miniszterek tanácsának döntése pedig csak egy lehetőség arra, hogy az irányelv vitáját ne ismét elnapolják - ahogy az évek óta történik -, hanem azzal a továbbiakban érdemben foglalkozhasson az Európai Parlament és az Európai Bizottság. De ha még ezek a fórumok is kompromisszumos formát találnak, annak alkalmazására több év áll rendelkezésükre a tagországoknak, ez alatt társadalmi vitán közös megegyezésre lehet jutni.
