Búcsú a kedvezményektől
Az adókedvezmények megszüntetéséből fedezni lehetne a tételes egészségügyi hozzájárulás (eho) és a szolidaritási adó kivezetését, igaz, a járulékok csökkentéséhez már szükség lenne további jelentős forrásokra is – ez derül ki a pénzügyi tárca számításából. Veres János szerint az adójóváírás évi 260 milliárd, a további szja-kedvezmények pedig közel 70 milliárd forintot emésztenek fel éves szinten. Ha ehhez hozzávesszük a társaságiadóalap-kedvezmények mintegy 100 milliárdos tételét is, akkor máris 430 milliárd forint körüli összegről beszélhetünk. Ugyanakkor a társas vállalkozások különadójának a megszüntetéséhez 180, a tételes eho kivezetéséhez pedig további közel 100 milliárd forintos szabad keretre van szükség. Egy-egy százalékpontos járulékcsökkentés azonban 86 milliárd forintot vonna el a költségvetéstől, számottevő mértékű könnyítés tehát a járulékok terén már nehezen fér bele a kedvezmények megszüntetésével felszabaduló keretbe. Veres János ezt a három területet – a különadó és az eho kivezetését, valamint a járulékok csökkentését – jelölte meg az adómódosítási tervek között. Ugyanakkor az adómentes juttatások és üzleti ajándékok hatására további 410 milliárd forintnyi adóbevételtől esik el a büdzsé. Kérdés, a kormány kész-e szűkíteni e juttatások körét, lapunk úgy tudja, a kabinet nem nyúlna hozzá az utazáshoz, a munkába járáshoz és az üdüléshez kapcsolódó kedvezményekhez.
Tény, a mozgásteret további források is növelhetik. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke arról beszélt, a gazdaság dinamizálásának szolgálatába kellene állítani az uniós forrásokat és a fehéredésből származó bevételeket. Fontos a korrupció visszaszorítása, a szociális juttatások visszafogása, a bizalom és a kormány hitelességének a helyreállítása, a kiadások csökkentése is.
Ez utóbbiról érdekes adatokat közölt Veres János. Előadásában a bevételek növekedését kisebb, a költségvetési kiadások csökkentését pedig nagyobb tételként mutatta be a 2006–2011 közötti kiigazítási pálya alakulásában, mint az a kormány kétéves tevékenységéről szóló beszámolóban található. Ebben a bevételnövekedés hatása 2008-ban a GDP közel egy százalékával magasabb, mint a PM számításában. A beszámoló szerint a kiigazítás még az idén is mintegy fele-fele arányban épül a bevételek növelésére, a kiadások lefaragására, Veres János ugyanakkor arról beszélt, ez évben már az utóbbi szerepe meghatározó.
Herich György, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének elnöke szerint egyszerűsíteni kell az adószisztémát, és nem halogatható tovább az osztalékadó csökkentése, valamint a vagyonadó bevezetése sem – tette hozzá. KR
