Három kedvezmény maradna?
A következő két év politikai tartalmának irányairól tárgyal ma ismét Dobogókőn a szocialista vezérkar. A Gyurcsány Ferenc vezette kisebbségi kormány tagjai és a párt, a frakció vezetői másodszor gyűlnek össze, hogy az adó- és járulékrendszer, a gazdaság- és fejlesztéspolitika, a munkára ösztönzés terveiről egyeztessenek. A legnagyobb falat ezek közül továbbra is az adórendszer: számokról nem akar beszélni az MSZP, mondván, maradjon mozgástér a kidolgozáshoz, a politikai egyeztetéshez, az SZDSZ-szel való augusztusi tárgyaláshoz.
Bár a miniszterelnök a szocialista frakció legutóbbi ülésén megjegyezte, hogy 400 milliárd forintos mozgástér lenne az az összeg, amely már érzékelhető a gazdaság és a lakosság számára, közel sem biztos, hogy végül ennyiben állapodnak meg az MSZP-n belül. Lapunk úgy tudja, a szocialisták úgy számolnak: ehhez az „elegendő fedezet” a gazdasági növekedésből, a fehéredésből és – három kivétellel – az összes adókedvezmény megszüntetéséből, azaz belső átcsoportosításból származik. De ahogy az már „lenni szokott” az MSZP-ben, a vita mindig akkor kezdődik, amikor a részletekről kell megállapodni. Mint az már a kormányfőtől is elhangzott, a munkához kapcsolódó kedvezményeket (utazási, üdülési, étkezési) kellene megtartani, ám ezt a vélekedést sem osztja mindenki. Felmerült a minimálbér adómentességének megszüntetése is, de ez is megosztja az MSZP-t. Egy esetleges adóamnesztiából származó bevétel már a 400 milliárdon felül jelentene többletet, de a lapunk által megkérdezett szocialisták szerint ezt az intézményt biztosan nem fogják bevezetni. A 400 milliárdon felül pluszt hozna az áfaemelés is, de ezt a megoldást is többen elutasítják.
Egyelőre nem tudni, a felszabaduló forrás mit is célozna meg, a miniszterelnök minden fórumon annyit mondott: a munkából származó jövedelemre rakódó terheket kell csökkenteni. Lapunk úgy tudja, ezzel a céllal két prezentációt is meghallgattak a múltkori dobogókői találkozón a szocialisták. Az egyiket Veres János, a pénzügyi tárca vezetője, a másikat Bajnai Gordon gazdasági miniszter vezette elő. Információink szerint a megoldáson „meglepődtek” az MSZP-ben, mondván, a pénzügypolitikának eddig Veres János volt a központja. Ő egy „étlapot” kínált a társaságnak, amelyen azt is bemutatta, milyen hatásokkal járna egy 1000 milliárdos adó- és járulékcsökkentés – ehhez például öt-tíz százalékkal mérsékelni kellene minden fejezet kiadását, s megszüntetni az evát és az ekhót. Úgy tudjuk, Bajnai Gordon az adócsökkentést egy komplex gazdaságpolitika részeként vezette fel, s kétszer háromszázalékos (azaz két év alatt hatszázalékos) járulékmérséklést vázolt fel.
Bár – informátoraink szerint – a céljait illetően nem nagyon különbözött a két előadás, mindenesetre a szocialisták azt kérték a miniszterelnöktől, hogy csak egyetlen irányt mutasson. Így végül Gyurcsány Ferenc maga beszélt az adócsökkentési tervekről a frakciónak. Több szocialista szerint Bajnai Gordon nyilvánosság előtti és az MSZP-n belüli pozícionálását kezdte meg Gyurcsány, ám hozzátették: ez nem indult valami jól, egy Veres Jánossal folytatandó csatából Bajnai csak rosszul kerülhet ki.
