Itt a recept a gazdaság helyreállítására
„Ahhoz, hogy a növekedési csapdából való kilábalás sikeres legyen több területen egyszerre kell számottevő változást jelentő intézkedéseket lépni. Egyszerre kell csökkenteni a költségvetési kiadásokat, az élőmunka terheit, valamint átalakítani a szociális kiadások rendszerét, hogy olyan ösztönzőket hozzanak működésbe, melyek alapján Magyarországon megéri majd dolgozni és növekedni” – összegzik javaslataikat a „Kilábalás” tanulmány szerzői: Barabás Gyula, Holtzer Péter, Orbán Krisztián és Vojnits Tamás.
A már rövid távon kézzelfogható változásokat előidéző intézkedések mellett szükség van olyan intézkedésekre is, amelyek a munkaerő minőségének javítását célozzák, de hatásuk csak néhány év elteltével lesz értékelhető. A szerzők tanulmányukban kifejtik: indokolt lenne másfél évre lerövidíteni a gyerekvállalási támogatásokat, ám az így megtakarított összegeket el is kellene költeni az infrastruktúrára, óvodákra, bölcsődékre. Az ilyen fajta átalakítást az magyarázza, hogy így a nők nem esnek ki a munkaerőpiacról, foglalkoztathatóságuk nem kerül veszélybe és közben a gyerek elhelyezése is biztosított lesz.
A 700 milliárdos kiadáscsökkentés több pontból állna. A legnagyobb hatása az állami bérek két évre történő rögzítésének lenne, ez körülbelül 300 milliárdos kiadáscsökkentést jelentene. Az Oriens nem bántaná a társasági adót, sőt, abba beleépítve fenntartaná a szolidaritási adó jelentette négy százalékos terhelést is, azaz az általános kulcs 20 százalékos lenne. Az állami vállalatokat is túl sok forrással dotálja ma a költségvetés, itt durván 150 milliárdot le lehet és le is kell faragni. A maihoz képest alapjaiban más gondolkodást tükröz a családi pótlék terén javasolt intézkedés. Egyrészt jövedelemhatárhoz kötnék, évi 3,6 millió forint felett egyáltalán nem járna. Másrészt a támogatás felét a munkához kötni, vagyis adókedvezményként biztosítani, másik felét pedig attól tennék függővé, hogy iskolába viszik-e a szülők a gyermeket.
A munkavállalással kapcsolatos 1000 milliárdos adócsökkentéssel egyidőben 300 milliárdos nem a foglalkoztatáshoz kapcsolódó adónövelést hajtanának végre a közgazdászok: áfát és jövedéki adót emelnének. Az áfát 20-ról 23 százalékra, a jövedéki adót pedig a dohánytermékeknél, alkoholtermékeknél emelnék (az üzemanyagok magas ára miatt a benzin és a dízel jövedéki adóját nem emelnék). Ezek így átlagosan 20 százalékos nettó bérnövekedést eredményeznek: a munkavállaói réteg zöme, 2,5 millió ember havi 70 és 270 ezer forint közötti bruttó bért keres ma, erre a csoportra fókuszálnak a javaslattevők.
A szerzők a ma 33,5 százalékos tb-járulékot levinnék 25 százalékra. Ez azt eredményezi, hogy a cégek bérterhe megfeleződne, számolva a munkavállalói terhek csökkenésével is. Az 1000 milliárdos adócsökkentésből a munkáltatói járulékok csökkentése 700 milliárdot tesz ki. A program 2010-ben már módosítaná az szja-kulcsokat: a 18 százalékos kulcsot már a második évben 500 ezer forintos jövedelemhatárig tolnák ki, ezzel párhuzamosan pedig a legmagasabb jövedelemszintnek járulékplafont is bevezetnének.
Mivel az első évre javasolt intézkedések számottevő mértékben csökkentik a foglalkoztatás költségeit, a második éven nagyobb hangsúlyt lehet fektetni a magasabb jövedelmi szinteken a tényleges jövedelmek bevallásának ösztönzésére. A járulékplafont 15 millió forintos jövedelemnél vezetnék be, így annak a költségvetési bevételekre gyakorolt hatása minimális, ugyanakkor fehérítési hatása jelentős. A Kilábalás című program megszűntetné az szja-rendszeren belüli összes adókedvezményt, valamint több kisadót, így az evát és az EKHO-t. Utóbbiakat a szerzők legális kiskapuknak tartják a jelenlegi adórendszerben.
A program harmadik pillére a munkakínálati tényezőkre összpontosít, a munkavállalási hajlandóságot akarja emelni. Itt a torz ösztönzési rendszer gyökeres megváltoztatására kell gondolni, a támogatások csak az arra valóban rászorulókhoz jussanak, és hogy növekedjen a munkával és a munka nélkül szerezhető jövedelem közötti különbség. A rokkantnyugdíjak csökkentéséről már volt szó, ahogyan a családi pótlék munkához kötéséről és jövedelemkorláthoz kötéséről.
Jövő hét csütörtökön, június 12-én 14 órakor Barabás Gyula, a tanulmány társszerzője lesz a VGO vendége. Addig is felteheti kérdéseit az Oriens következtetéseivel kapcsolatban. Osztja a tanulmányírók javaslatait?
