K+f támogatások - Debrecen, a "bezzegváros"
A vita április elején pattant ki: az EB felszólította hazánkat, hogy módosítsa azokat a szabályokat, amelyek hátrányosan érintik a külföldön kutató cégeket. A k+f után járó adókedvezményekről szóló korábbi szabályozás ugyanis előnyben részesítette az olyan kutatásokat és fejlesztéseket, amelyeket Magyarországon végeztek a cégek. Mivel ezek a rendelkezések visszatartják a magyar vállalatokat attól, hogy k+f tevékenységüket más tagállamokban végezzék, a magyar jogszabály korlátozza a közösségen belüli szabad szolgáltatásnyújtás elvét – indokolt áprilisi felszólításában a brüsszeli testület.
A válaszra két hónapja volt a magyar kormánynak, és a pénzügyi tárcánál lapunk kérdésére leszögezték: e kötelességének a kabinet határidőre eleget tett. Olyannyira, hogy a kormány már tavaly módosította a kérdéses joghelyeket. A kedvezmény lényege, hogy a társaság az adott évi közvetlen k+f költséggel (maximum évi 50 millió forinttal) mérsékelheti az adózás előtti eredményét. A csökkentés mértéke azonban a költség háromszorosa is lehet. Korábban ez utóbbinak feltétele a magyar egyetemen, főiskolán vagy az MTA kezelésében lévő kutatóhelyen folytatott kutatás és fejlesztés volt, 2008. január 1-je óta erre már az EGT bármely tagállamában működő kutatóhely esetén is lehetőség van.
A magyar jogalkotónak ebben a vitában valóban csak anynyi feladata volt, hogy kivezesse a törvényből a kutatási helyekre vonatkozó korlátozásokat – mutatott rá Oszkó Péter, a Deloitte vezérigazgatója. Hozzátette: az eset ugyanakkor jól mutatja, hogy az adókedvezmények ingoványos területnek számítanak az EU-ban. Erre utal az is, hogy hetek óta vita folyik egy szintén a k+f tevékenységek adókedvezményével kapcsolatos debreceni adórendelet körül.
Debrecen ugyanis lehetővé tette, hogy a vállalkozások az innovációra és a k+f-re fordított költségek elszámolásával akár 20 százalékra faragják le a fizetendő helyi iparűzési adó (hipa) mértékét. A pénzügyi tárca szerint ugyanakkor erre az idén már nincs lehetőség, mivel 2007. december 31-ig hazánknak meg kellett szüntetni a hipakedvezményeket. Az év eleje óta csak olyan könnyítések adhatók az iparűzési adó alól, amelyeket minden vállalkozás egyenlő mértékben képes érvényesíteni, és kizáró tényező az évi 2,5 millió forintnál magasabb összesített adóalap is. Tény ugyanakkor, hogy ez utóbbi kitétel nem a közösségi jogban, hanem a helyi adókról szóló magyar törvényben szerepel. Kósa Lajos polgármester mindenesetre úgy véli: rendeletük egybevág az EB azon célkitűzésével, amely szerint 2010-re az uniós k+f kiadások arányának el kell érni a GDP 3 százalékát. A közlemény szerint a rendelet módosítása hozzájárul ahhoz is, hogy az innovációra épülő, magas szellemi hozzáadott értéket teremtő vállalkozások telepedjenek meg a városban.
