Messze van még az euró

Bár a kormány kommunikációja alapján jelenleg nem érződik, hogy a hazai euróbevezetés a politika prioritásai közé tartozna, az EU-csatlakozási szerződésben vállalt kötelezettségünk, hogy előbb-utóbb teljesítsük az annak előfeltételéül szabott kritériumokat. A legnagyobb ellenzéki párt legutóbb meglehetősen távoli, 2016– 17-es céldátumot emlegetett.

Mint emlékezetes, az EU-csatlakozás előtt még az euró 2007-es bevezetését is elképzelhetőnek tartotta az akkori kormányzat, és a 2010-es dátum számított a lassúbb forgatókönyvnek. Mára 2013 lett a lehetséges legkorábbi cél. Ehhez legkésőbb 2010 tavaszán be kellene lépni az ERM II-be.

Jelenleg az ötből egyetlen maastrichti feltételt sem teljesít az ország, és a legmesszebb talán az infláció terén áll a követelménytől. Elemzők mégis az államháztartási hiány csökkentését tartják a legérzékenyebb pontnak. A költségvetési előrejelzéseket tekintve jelenleg valószínűbbnek tartja Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető elemzője a választási túlköltekezést, mint a konvergenciaprogram teljesülését. A következő két évben nem számol a hiány mérséklődésével, és 2010-ben már 4,5 százalék körüli GDP-arányos adattal kalkulál. Mindezek fényében 2018-as euróbevezetést prognosztizál a szakértő. Elméletileg ugyan korábban is látna rá lehetőséget, de úgy véli, jelenleg nem tartozik a politika első számú prioritásai közé a csatlakozás. Hozzátette: ha a nemzetközi piacok hangulata javulna, akkor elfogadnának későbbi céldátumot is. Főleg akkor, ha munkaerő-piaci és adóreformok mellett csúsznánk egy-két évet, mivel ezek tartósan magas növekedési pályára állíthatnák a gazdaságot. Egy esetleges áfaemelés segíthet a költségvetési hiány gyorsabb lefaragásában, ugyanakkor évekkel vetheti vissza az inflációt– mondta az MKB Bank vezető elemzője.

Ennél a forgatókönyvnél némileg optimistább 2015-ös csatlakozási várakozásával Németh Dávid, az ING Bank elemzője. Az ING elemzője is arra számít, hogy a konvergenciaprogramban rögzítettnél nagyobb lesz a túlköltés. Még ha egyszeri tételek – alultervezett infláció vagy egy esetleges állampapír-piaci konszolidáció nyomán csökkenő kamatkiadás – segítenek is a büdzsén, ezeket is elköltené a kormány, hogy a népszerűségét javítsa. Németh szerint egyáltalán nem biztos, hogy hosszabb távon kifizetődő, ha – szlovák példára – a hazai valuta felértékelődésével „csúszunk be” a küszöbértékek alá, mert az megfosztaná az országot attól a biztonsági tartaléktól, amelyet a versenyképesség-javításra fordíthatna.

Egy törvénytervezet szerint akár börtönbüntetéssel is sújthatnák azokat a vállalatvezetőket, akik árdrágításra használják fel a valutacserét. Az aggodalmakat részben a 2007. januári szlovéniai euróbevezetés tapasztalatai indokolják: délnyugati szomszédunknál azóta folyamatosan jóval az uniós átlag felett (most éppen hat százalék körül) van az áremelkedés üteme. TG

Egy törvénytervezet szerint akár börtönbüntetéssel is sújthatnák azokat a vállalatvezetőket, akik árdrágításra használják fel a valutacserét. Az aggodalmakat részben a 2007. januári szlovéniai euróbevezetés tapasztalatai indokolják: délnyugati szomszédunknál azóta folyamatosan jóval az uniós átlag felett (most éppen hat százalék körül) van az áremelkedés üteme. TG-->