Növelnék az agrártermelést

Ban ezt tekinti a legsürgősebb teendőnek annak érdekében, hogy a fejlődő országok mezőgazdasági termelését emelni lehessen. Az ENSZ számításai szerint 2030-ig a mostani másfélszeresére kellene növelni a globális élelmiszer-termelés volumenét ahhoz, hogy az lépést tudjon tartani a kereslet növekedésével.

A római összejövetel fő témájának eredetileg a klímaváltozás és az élelmiszer-ellátás kapcsolatának megvitatását szánták, de az időközben bekövetkezett árrobbanás miatt módosították a programot. Az alapvető élelmiszer-ipari cikkek ára közel kétszeresére emelkedett az elmúlt időben, különös tekintettel a búzára, a kukoricára és a rizsre, amelyek 30 éves rekordot értek el, éhséglázadásokat okozva ezzel a világ több pontján – emlékeztet a Reuters.

A Világbank becslései szerint egyedül Afrikában 30 millió embert taszított szegénységbe az áremelkedés. A résztvevők a kereskedelmi korlátok lebontásán kívül a segélyezési módokról és a terméshozamok lehetséges javításáról is értekeznek. A konferenciára szintén meghívott civilszervezetek – mint az Oxfam – ugyanakkor a bioüzemanyagot tekintik az árrobbanás és az élelmiszerhiány legfőbb okozójának.

Utóbbi kérdésben igencsak megoszlanak a vélemények. Míg a bioüzemanyag-termelésben érdekelt USA agrárminisztere, Ed Shafer szerint a kukoricatermés jelentős részének felhasználása az etanolgyártásban csupán 3 százalékkal járult hozzá a dráguláshoz, az Oxfam 30 százalékra teszi ezt az értéket. A feljövőben lévő gazdaságok közül ugyanakkor Brazília számít a bioüzemanyag-termelés legfőbb prókátorának, mivel mezőgazdasági termelésének jelentős részét az eljárás egyik alapanyagául szolgáló cukornádtermesztés képezi. Robert Zoellick, a Világbank első embere pedig egyrészt elismerte, hogy a bioüzemanyag nagy mennyiségű előállítása hatással lehet az élelmiszer-termelésre, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a nádcukoralapú etanoltermelésből Brazíliához hasonlóan Afrika is profitálhatna.

Az ENSZ-főtitkár mellett egyébként a találkozó több résztvevője is ötletekkel vagy bejelentésekkel állt elő. Nicolas Sarkozy francia államfő például kifejtette, hogy az eddigi, olcsó élelmiszerekkel folytatott direkt segélyezés helyett a termelési módszerek fejlesztésére kell koncentrálni a szegény országokban – írja a Bloomberg. Fukuda Jaszuo japán miniszterelnök pedig közölte, hogy országa felszabadítja 300 ezer tonnás rizstartalékát, a piaci feszültségeket és a drágulás mértékét enyhítendő.
Magyarország egyetért azzal a FAO-állásponttal, hogy növelni kell a világ élelmiszer-termelését – közölték az agrártárca illetékesei. A hazai mezőgazdaság kibocsátását legalább 30 százalékkal lehetne növelni, ha a növénytermelés intenzívebbé válna, és az állattenyésztés hatékonysága is javulna. Kérdés ugyanakkor, hogy az egyre szárazabbá váló időjárás hosszabb távon mennyire lesz nálunk is hozamcsökkentő tényező. Emellett meg kellene határozni azt a termelési szintet is, amely még nem vezet a termőterületek „kizsarolásához” – vélik minisztériumi szakértők.

A honi agrártárca szerint az egyik kitörési pont az öntözés fejlesztése lehet. Az öntözött területek mai ötszázalékos termőterületi részaránya – elsősorban az Alföldön – két-háromszorosára nőhetne. További fontos szempont, hogy a többletterményeket ne alapanyagként, hanem tovább feldolgozott élelmiszer-ipari árukként exportáljuk. A modernizációt leginkább az Új Magyarország vidékfejlesztési program segítheti, amely 1300 milliárd forintnak megfelelő uniós forrás felhasználásához nyújt lehetőséget 2007– 2013 között.

Szombat óta azonban a tiltakozók már a feldolgozóüzemekhez vezető utakat is blokkolják, hogy a „sztrájktörő” gazdák teje se juthasson be.

Iparági források szerint egyébként a kereskedelmi raktárak forgalmának lebénítását is fontolgatják a feldühödött termelők.

Szombat óta azonban a tiltakozók már a feldolgozóüzemekhez vezető utakat is blokkolják, hogy a „sztrájktörő” gazdák teje se juthasson be.

Iparági források szerint egyébként a kereskedelmi raktárak forgalmának lebénítását is fontolgatják a feldühödött termelők.

Éhséglázadások Forrás: Reuters

Mozambik: már februárban több halálos áldozatot követelő lázadást váltottak ki a magas üzemanyag- és élelmiszerárak

Haiti: legalább hat ember halálához és a kormány bukásához vezettek a rizsárak miatti megmozdulások áprilisban

Banglades: gyári munkások randalíroztak a drágaság miatt, a sérültek számát ötvenre teszik

Szomália: május elején agyonlőtt egy fiatal tüntetőt a boltját védelmező élelmiszer-kereskedő

Peru: több mint ezer asszony vonult fel, és üres edényeken dobolva hívta fel a figyelmet az emelkedő élelmiszerárakra

Oroszország: több ezren tiltakoztak az élelem drágulása miatt

-->