A magyarok sem érdekesnek, sem túlzottan stresszesnek nem tartják a munkájukat – derül ki az Európai Társadalmak Összehasonlító 2007. évi vizsgálatából, amelyben Magyarországon kívül még 18 ország vett részt. A felmérésben részt vevő több mint 34 ezer megkérdezettnek két hatfokú skálán kellett elhelyeznie a munkáját aszerint, hogy mennyire érdekes, illetve feszültségekkel teli. Nullát jelölt meg, aki szerint soha nem érdekes a munkája, míg hatost, aki mindennap annak tartja. Ugyanez vonatkozik a stresszre irányuló kérdésre is.
Összességében a 19 ország lakosai inkább érdekesnek tartják a munkájukat, mint unalmasnak, mivel válaszaik átlaga 4,4 pont volt. Az országok között nincsenek nagy eltérések, mindenesetre kiderült, hogy a magyarok közül többen vannak, akiket nem dob fel a munkájuk. Csak a lengyelek, az észtek, a bolgárok és az oroszok között vannak többen, akik unatkoznak a munkahelyükön.
Magyarországon 1518 fő vett részt a felmérésben. A minta nem, iskolai végzettség, beosztás szerint is reprezentatív – mondta el érdeklődésünkre Dencső Blanka, a Tárki Zrt. szociológusa. A háztartásbeliektől a vezető beosztásúakig, az alapfokú végzettségűektől a diplomásokig széles skálán mozogtak a megkérdezettek. A magyarok átlagosan 4,18 pontot adtak arra a kérdésre, hogy mennyire tartják érdekesnek a munkájukat. Egyedül a végzettség szerint lehetett kimutatni különbségeket a válaszadóknál. Az alapfokú végzettségűek átlagpontja 3,84, a középfokúaké 4,32, a felsőfokúaké 4,72 volt.
A felmérésből az derült ki, hogy a többi európai ország átlagához képest kevésbé stresszelnek a munkahelyükön a magyarok. A hatfokú skálán átlagosan mindössze 2,84 pontot adtak arra a kérdésre, mennyire tartják feszültségekkel telinek a munkájukat. A magyaroknál csak a ciprusiak, a szlovákok és a bolgárok dolgoznak nyugodtabban.
Az eredmény azért meglepő, mert lépten-nyomon azt lehet hallani, hogy a munkahelyek felőrlik a dolgozók idegeit. Januártól a munkavédelmi törvény arról is rendelkezik, hogy a munkaadóknak fel kell mérniük, milyen kockázatot jelent a dolgozókat sújtó stressz, és hogyan lehet azt elhárítani.
A jogszabály az úgynevezett pszichoszociális kockázatok között konkrétan nevesíti a munkahelyi stresszt is. A pszichoszociális kockázat a törvényi megfogalmazás szerint a munkavállalót a munkahelyén érő azon hatásokat – konfliktusokat, munkaszervezést, munkarendet, foglalkoztatási jogviszony bizonytalanságát – jelenti, amelyek stresszt, illetve ennek következtében munkabalesetet, s lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus) megbetegedést okozhatnak. A kérdés az, hány munkáltató veszi komolyan, hogy elemezze ezeket a kockázatokat. Dencső Blanka kérdésünkre azt válaszolta, hogy még nem találkozott olyan munkahellyel, ahol komoly stratégiát dolgoztak volna ki a stresszhelyzetek kezelésére.
Az EU száműzné a stresszt
A munkahelyi stressz elleni fellépést egy európai uniós megállapodás is sürgette. Az Európai Szakszervezeti Szövetség három európai munkaadói szervezettel 2004. október 8-án írta alá a stressz visszaszorítását célzó keretmegállapodást. A tagállamok munkavállalói és munkaadói szervezeteinek három évük volt arra, hogy nemzeti szinten rendezzék a problémát. Uniós felmérések szerint a tagállamokban évente összességében mintegy 55 milliárd euró kárt okoznak a munkahelyeken történő balesetek, amelyek előfordulásában egyre nagyobb szerepet kap a stressz. Uniós felmérések azt mutatják, hogy a munkavállalók harmincöt százaléka érzi úgy, munkája veszélyezteti egészségét, huszonnyolc százalékuk pedig munkahelyével hozza összefüggésbe betegségét.
-->
