Válságkezelő csúcs Brüsszelben

Jelentősen eltérő nézeteket képviselnek a tagországok vezetői a ma kezdődő EU-csúcs két legfontosabb témáját – az írországi népszavazás okozta zűrzavart, illetve az élelmiszer- és olajárrobbanás kezelését – illetően. Az ír fiaskó kapcsán a legnagyobb tagállam, Németország kormánya is megosztottnak tűnik: a kabinet hivatalos álláspontja szerint időt kell adni Dublinnak a helyzet értékelésére és egy esetleges új referendum kiírására, Frank-Walter Steinmeier külügyminiszter viszont inkább kihagyná az íreket az integráció bizonyos kérdéseiből. A brit vagy dán mintájú „opt-out” azonban szerződésmódosítást jelentene, ezért elvben újból kellene kezdeni a ratifikációs procedúrát. Steinmeier felvetése mindenesetre azt jelzi, hogy komolyan napirendre került a „mag Európa” létrehozásának gondolata, ez sokak szerint az unió széteséséhez vezetne.

Nagy kérdés az is, hogyan érinti az ír népszavazás az unió további bővítését. A leköszönő soros elnök, Szlovénia szerint folytatni kell a tárgyalásokat, mintha mi sem történt volna – ezzel szemben a kormányrudat júliustól átvevő franciák szerint Horvátország és más államok felvétele nem lehetséges a lisszaboni szerződés nélkül. Ebben a zűrzavaros helyzetben elemzők arra számítanak, hogy – Nicolas Sarkozy francia elnök minden igyekezete dacára – a csúcson nem születik érdemi döntés a ratifikációs válság megoldásáról.

Alighanem az élelmiszer- és olajárrobbanás ügyében sem jutnak túl a tagállamok a lehetséges opciók számbavételén. Miközben a franciák és általában véve a déli tagállamok az eddiginél hathatósabb támogatást követeltek a lehetetlen helyzetbe került halászok számára, a kormányok többsége csak nagyon korlátozott időtartamú és körű beavatkozásokat támogatnak. Hogy milyen meszszemenő következtetésekre adhat alapot az áremelkedés és az ír referendum, arra jó példa Michel Barnier francia agrárminiszter nyilatkozata: szerinte a mostani helyzetben különösen nagy kárt okozna, ha az unió igent mondana a WTO keretében formálódó kereskedelmi liberalizációra.

A csúcsértekezlet több sikert ígérő pontjai közé tartoznak a külpolitikai témák, köztük az öt szovjet utódállammal tervezett „keleti partnerség” útnak indítása. A bővítési politikához hivatalosan nem kapcsolódó, Lengyelország által kezdeményezett egyeztető fórum révén Ukrajnával, Moldovával, Grúziával, Azerbajdzsánnal és Örményországgal fűzné szorosabbra a gazdasági és politikai kapcsolatokat az EU.

Lisszaboni szerződés: az ír népszavazás utáni helyzet megvitatása

Euróövezet: Szlovákia 2009. januári belépésének jóváhagyása

Bevándorláspolitika: a kedden közzétett bizottsági tervek megvitatása

Energiapolitika: a klímavédelmi csomag és a liberalizációs tervek vitája

Balkán: társulási megállapodások, vízumpolitika, támogatások

Kelet-Európa: a Varsó által szorgalmazott új partnerség elindítása

Mediterrán térség: a Párizs tervezte Mediterrán Unió jóváhagyása

Lisszaboni szerződés: az ír népszavazás utáni helyzet megvitatása

Euróövezet: Szlovákia 2009. januári belépésének jóváhagyása

Bevándorláspolitika: a kedden közzétett bizottsági tervek megvitatása

Energiapolitika: a klímavédelmi csomag és a liberalizációs tervek vitája

Balkán: társulási megállapodások, vízumpolitika, támogatások

Kelet-Európa: a Varsó által szorgalmazott új partnerség elindítása

Mediterrán térség: a Párizs tervezte Mediterrán Unió jóváhagyása-->