A fő téma a Nabucco lesz
Elsősorban energiaügyekről tárgyal ma kezdődő, két országot érintő közép-ázsiai látogatásán a magyar kormányfő. Gyurcsány Ferenc először Azerbajdzsánba, majd onnan Türkmenisztánba utazik, útjára magyar üzletemberek is elkísérik. A cél lazítani Magyarország közel egyoldalú energiafüggését, s ennek megfelelően a Nabucco gázvezetéken importálandó földgázról fog tárgyalni. Azerbajdzsán ugyanis kulcsszereplője a Nabucco-beruházásnak: részükről adott a gazdasági képesség és a politikai készség.
A kormányfő kíséretében ott lesz egy néhány fős Mol-küldöttség is – ám a társaság vezetői nem a vásárlásról, hanem az Azerbajdzsánban indítandó kutatási és termelési beruházásról fognak egyeztetni, értesült üzleti körökből a Világgazdaság. A Mol terve a februárban Budapesten született magyar–azeri gazdasági együttműködési megállapodáson alapul, amely kitért az azeri ásványvagyon feltárására is, s amelyet Kákosy Csaba akkori gazdasági és közlekedési miniszter és Heydar Babajev azeri gazdaságfejlesztési miniszter írt alá.
Január végén is volt egy ma-gyar–azeri találka Davosban, tavaly novemberben pedig Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter kíséretében jártak molos vezetők terepszemlén Türkmenisztánban, Törökországban és Azerbajdzsánban. A tavaly szeptemberi budapesti Nabucco-konferencián Natig Alijev azeri energiaminiszter kijelentette, hogy országa kész gázt adni a Nabuccóba.
A magyar–azeri kapcsolatok fontos állomása volt az idén februári, legmagasabb szinten vezetett azeri küldöttség magyarországi látogatása. Az ITD Hungary által rendezett üzletember-találkozón közel száz, elsősorban a pénzügyi és szolgáltató szektorból, az autógyártás, a vegy- és műanyagipar s a bútoripar területéről érkezett azeri üzletember folytatott kétoldalú tárgyalásokat.
Magyarország külkereskedelmi forgalma a Kaukázuson túli régió államai közül a legdinamikusabban éppen Azerbajdzsánnal fejlődik. A magyar kivitel tavaly mintegy 70 százalékkal bővült, igaz, még így is durván csak 30 millió dollárt ért el. Az import szinte elenyésző.
Ám a kapcsolatokat nem elsősorban a kereskedelmi forgalom miatt igyekszik élénkíteni Budapest, az energetikai együttműködés az igazán fontos. Nem véletlenül: eddig közel 20 milliárd dollárnyi tőke áramlott az azeri szénhidrogéniparba, s további 60 milliárdra lenne szükség. A molos vezetők most az ottani kutatási és termelési tervekről tárgyalnak majd. Az említett 60 milliárd dollárnyi összegből egyébként főként a néhány éve felfedezett Sah Deniz I. gázlelőhelyet fejlesztenék, de 2012-től művelés alá vonnák a Sah Deniz II.-t is, ebből táplálható majd a Nabucco. Az addig kitermelt gáz majdnem háromnegyedét Törökország veszi meg, egy kis hányadát Grúzia, a többi marad helyi felhasználásra. BHL–NVZS
