Ez nagyon nem fog tetszeni az EU-nak: Putyin nincs egyedül, nem várt ország állt be az oroszok mögé – elkezdte felvásárolni az egyik legértékesebb terméküket
Oroszország 2025-ben 952 millió dollár értékben exportált halat és tenger gyümölcseit Japánba, ami 11 százalékos növekedés az előző évhez képest – derül ki a Halunió (Fish Union) japán vámstatisztikákon alapuló elemzéséből. Mennyiségi szempontból az export 9 százalékkal emelkedett, elérve a 118 ezer tonnát.
A fagyasztott alaszkai tőkehal szállítások különösen dinamikusan nőttek: mennyisége 2,1-szeresére, 1700 tonnára, értéke pedig 2,3-szeresére 3 millió dollárra emelkedett. A szakértők szerint ez az ugrás nagyrészt az előző évi alacsony bázisnak köszönhető. A tőkehalikra exportja mennyiségi alapon 3 százalékkal, 22 ezer tonnára nőtt, ugyanakkor értékben 3 százalékkal csökkent, 109 millió dollárra.
Japán továbbra is a legnagyobb külföldi piaca ennek a terméknek: 2024-ben az orosz ikraexport 56 százalékát tette ki. Jelentős bővülést mutatott a szurimi- (pürésített halból készült termék) export is, amely 35 százalékkal, 25 ezer tonnára, értékben pedig 55 százalékkal, 60 millió dollárra emelkedett. Ez részben azzal magyarázható, hogy a tengeri hajókon végzett tőkehalszurimi-termelés 27 százalékkal, 93 ezer tonnára nőtt.
Hasonló trend figyelhető meg a tőkehalfilé esetében: mennyisége negyedével, 6 ezer tonnára, értéke 30 százalékkal, 20 millió dollárra emelkedett, miközben a hajókon készült filé 26 százalékkal, 102 ezer tonnára bővült. Ellenkező irányú mozgás zajlott le a fagyasztott hópók (opilio) esetében: mennyisége 10 százalékkal, 12 ezer tonnára csökkent, ám értéke 10 százalékkal nőtt, elérve a 228 millió dollárt.
A kamcsatkai rákok exportja ennél markánsabb visszaesést mutatott: mennyisége 35 százalékkal, 2800 tonnára, értéke 20 százalékkal, 89 millió dollárra esett. Az élő tengeri sün exportmennyisége stagnált a 2024-es 9 ezer tonnás szinten, de értéke 10 százalékkal, 91 millió dollárra emelkedett. A tintahalszállítások – az alacsony bázis hatására – drámaian, mennyiségi alapon hétszeresére, 3 ezer tonnára,
értékben pedig tizenháromszorosára, 11 millió dollárra nőttek.
A japán piacra irányuló orosz hal- és tengergyümölcsei-export 2025-ös eredményei jól mutatják, hogy Oroszország sikeresen bővítette kereskedelmét Ázsiával a nyugati szankciók ellenére.
Hasonló kettősség figyelhető meg az európai piacon is, ahol az uniós szankciók ellenére folytatódik az orosz halimport – főként tőkehal formájában –, amely számos ország karácsonyi asztalára is kerül. Az EU 2024-ben 709 millió euró értékben vásárolt orosz halat, elsősorban Hollandián, Németországon, Franciaországon és Lengyelországon keresztül, ahol a feldolgozóipar erősen függ az orosz nyersanyagtól.
