Ha a németek ezt megteszik, Trump a halálos ellenségük lesz: haza akarnak menekíteni 1200 tonna aranyat Amerikából – "Nincs már biztonságban"
Egyre élénkebb vita bontakozik ki Németországban arról, hogy vissza kellene-e hozni az Egyesült Államokban tárolt aranytartalékok jelentős részét, miután a transzatlanti kapcsolatok hangneme látványosan megváltozott. Németország a világ második legnagyobb nemzeti aranykészletével rendelkezik az Egyesült Államok után, melynek mintegy 164 milliárd eurónyi (nagyjából 64 ezermilliárd forintnyi) része – 1236 tonna arany – jelenleg New Yorkban, az amerikai jegybank trezorjaiban van elhelyezve.
A kérdést Emanuel Mönch, a német szövetségi jegybank, a Bundesbank korábbi kutatási vezetője tette újra napirendre, aki szerint a jelenlegi geopolitikai környezetben túl nagy kockázatot jelent az arany amerikai tárolása. A Handelsblattnak nyilatkozva úgy fogalmazott:
Németország stratégiai önállósága érdekében érdemes lenne megfontolni a készletek hazaszállítását, mivel az Egyesült Államok kiszámíthatósága megkérdőjeleződött.
A német kormány hivatalos álláspontja ugyanakkor egyelőre óvatos. Stefan Kornelius, Friedrich Merz koalíciós kormányának szóvivője nemrég jelezte: a kormány jelenleg nem fontolgatja az aranytartalékok kivonását az Egyesült Államokból. Míg korábban főként az AfD sürgette „hazafias” érvekkel az arany hazahozatalát, mára a kérdés bekerült a fősodrú gazdasági és politikai diskurzusba is.
Van, aki szerint egyszerűen nincs biztonságban az aranykészlet New Yorkban
A visszatelepítés mellett érvelők között van Michael Jäger, az Európai Adófizetők Szövetségének vezetője is, aki szerint az amerikai politikai irányváltások – köztük Donald Trump grönlandi tervei – indokolttá teszik az óvatosságot. A Rheinische Postnak adott interjúban úgy fogalmazott: szerinte nő annak a kockázata, hogy
Németország egy konfliktushelyzetben nem férne hozzá a New Yorkban tárolt aranyához.
Jäger elmondása szerint már tavaly levélben fordult a Bundesbankhoz és a pénzügyminisztériumhoz a készletek hazaszállítását sürgetve.
A támogatók köre azonban nem egységes. Katharina Beck, a Bundestag zöldpárti pénzügyi szóvivője szintén amellett érvelt, hogy az arany „a stabilitás és a bizalom fontos pillére”, amely nem válhat geopolitikai játszmák eszközévé. Ezzel szemben Clemens Fuest, a müncheni Ifo Gazdaságkutató Intézet elnöke óva intett az elhamarkodott lépésektől, mondván:
a készletek kivonása tovább élezhetné a jelenlegi feszültségeket, és nem várt következményekkel járhatna.
Németország teljes aranytartalékának értéke közel 450 milliárd euró (mintegy 175 ezermilliárd forint). Ennek valamivel több mint felét Frankfurtban, a Bundesbanknál őrzik, 37 százalékát New Yorkban, míg 12 százalékát Londonban, a globális aranykereskedelem egyik központjában. A jegybank rendszeres auditokkal ellenőrzi a külföldön tárolt készleteket, és Joachim Nagel tavaly ősszel, az International Monetary Fund washingtoni ülésén még úgy nyilatkozott: nincs ok aggodalomra az amerikai tárolással kapcsolatban.
A politikai hangulat azonban gyorsan változik. A szociáldemokraták részéről Frauke Heiligenstadt hangsúlyozta, hogy a német aranytartalékok földrajzilag jól megosztottak, így az ország cselekvőképessége biztosított. Ugyanakkor a Merz vezette kereszténydemokrata táborban egyre többen kérdőjelezik meg az Egyesült Államok megbízhatóságát. Ulrike Neyer, a düsseldorfi egyetem professzora szerint a Trump-adminisztráció alatt az Egyesült Államok már nem tekinthető kiszámítható partnernek.
Putyin megnyugodhat, rengeteg aranyat találtak Oroszországban: nyilvánosságra hozták az új lelőhelyeket
Oroszország ásványkincskészletei 2025-ben jelentősen bővültek, ezen belül különösen az aranykészletek növekedése volt kiemelkedő. A természeti erőforrásokért felelős minisztérium adatai szerint egyetlen év alatt 614 tonnával nőtt a gazdaságosan kitermelhető arany mennyisége, ami az elmúlt évek egyik legerősebb bővülésének számít.
A növekedéshez több új lelőhely járult hozzá Hakaszföldön, a Magadani területen és Kamcsatkán, miközben számos más ásványból is jelentős új készleteket vettek nyilvántartásba. Összesen 317 új lelőhely került állami regiszterbe 2025-ben, köztük réz-, szén-, volfrám- és egyéb stratégiai nyersanyagokat tartalmazó mezők. A kormány szerint a számok azt mutatják, hogy Oroszország a geopolitikai és piaci nyomás ellenére is tudatosan erősíti belföldi nyersanyagbázisát, különösen az arany és más stratégiai ásványok terén.
