Koncessziót szerzett a Mal

A Magyar Alumínium Zrt. (Mal) tízéves koncessziós jogot szerzett bauxit kutatására és kitermelésére Montenegróban, a koncessziós szerződés értelmében 15,6 millió euró ráfordítással – tudta meg a Világgazdaság. Magyarország egyetlen – bányászati érdekeltségekkel, timföldgyártó, kohászati, valamint késztermék-előállító kapacitásokkal bel- és külföldön egyaránt rendelkező – integrált alumíniumipari társasága évek óta igyekezett megszerezni a jogot, azt követően is, hogy régóta szereplője a montenegrói gazdasági életnek. Tolnay Lajos, a Mal elnöke szerint a koncessziós szerződésnek is köszönhetően cégük 2010-től már várhatóan teljes egészében képes lesz saját tulajdonú – magyarországi, jajcei, niksici – bauxitbányáiból származó alapanyaggal ellátni timföldgyárát.

A Mal 2004 óta áll üzleti kapcsolatban a Rudnici boksita a.d. Niksic bauxitbányával; 2005-ben megállapodást írt alá a céggel kilencmillió euró értékű bauxitvásárlásra. A koncessziós jog megszerzéséért évek óta dolgoztak, s bár menet közben a Niksicet privatizálták (orosz tulajdonba került), a bányászati koncessziók megmaradtak.

Minden bizonnyal ennek a hosszú időre visszanyúló kapcsolatnak is köszönhető, hogy a Malnak sikerült a koncessziós jog megszerzése. A törekvés mögé állt a magyar gazdaságdiplomácia is – beleértve a legmagasabb szintet. Ezenkívül vélhetően az is komoly szerepet játszott, hogy a magyarokat nagyra értékelik a balkáni államban. Ennek egyik oka lehet, hogy a fekete hegyek országa volt az első olyan célpontok egyike, ahol Magyarország kötött segélyhitelezés keretében a helyi igényeknek megfelelő projekteket hajtott végre. Egy tizenötmillió eurós szerződés keretében több óvodát, illetve oktatási intézményt létesített. Tőkebefektetőként is előkelő pozíciót sikerült kivívnunk: hazánk 2005-ben és 2006-ban is a legnagyobb külföldi beruházóvá vált, mintegy háromszázmillió eurós – elsősorban távközlési és banki – befektetések révén. Erős a magyar jelenlét az idegenforgalomban és bányaiparban is. Zászlóshajó a Magyar Telekom, az OTP, illetve a Hunguest Hotels és persze a Mal.

Branimir Gvozdenovic gazdasági miniszter tavaly Budapesten azt nyilatkozta a Világgazdaságnak, hogy úgy látja: az elkövetkező időszakban több milliárd euró értékű magyar tőkeinvesztíció is megvalósulhat Montenegróban, ha a befektetőink időben eszmélnek. Konkrét tervek, illetve befejezett projektek már akkor is voltak: így megemlítette, hogy a Ganz a bari kikötő revitalizációjában játszhat komoly szerepet, a Mol a helyi olajipari vállalattal közös projektként a privatizációban érdekelt, míg a TriGranit Podgoricában, illetve a tengerparton milliárd eurós nagyságrendű fejlesztéseket hajtana végre. Szakértők szerint is Montenegró kínálja a délkelet-európai régióban az egyik legjobb befektetési lehetőségeket, földrajzi elhelyezkedése a piacszerzést megcélzó vállalatok számára különösen vonzóvá teszi az unió társult országát.

A bauxittermelés 2010-ben indulhat meg, tervezett üteme évi 150 kilotonna. A bauxitot a Mal Zrt. Ajkai Timföldgyárában dolgozzák majd fel; ennek vasúti-logisztikai feladatát a magyarországi társaság végzi. Információk szerint 350 kilotonna bauxitkészlet megléte biztos, ennek kitermelésére kétmillió euró értékű beruházást indítanak. Ezzel párhuzamosan folyik majd alapfelderítő kutatás is annak érdekében, hogy a jelenleg ismert ércvagyonon felül további, akár két-négy millió tonna bauxit meglétét is bizonyítsák.

A termeléshez kapcsolódó koncessziós díj tonnánkénti értékét évi két egyenlő részletben kell megtéríteni az állam részére. A koncessziós terület Niksic megyében, 17,4 négyzetkilométeren helyezkedik el. A térségben több tíz éve folyik bauxittermelés a helyi Rudnici boksita a.d. Niksic társaság keretei között.

A bauxittermelés 2010-ben indulhat meg, tervezett üteme évi 150 kilotonna. A bauxitot a Mal Zrt. Ajkai Timföldgyárában dolgozzák majd fel; ennek vasúti-logisztikai feladatát a magyarországi társaság végzi. Információk szerint 350 kilotonna bauxitkészlet megléte biztos, ennek kitermelésére kétmillió euró értékű beruházást indítanak. Ezzel párhuzamosan folyik majd alapfelderítő kutatás is annak érdekében, hogy a jelenleg ismert ércvagyonon felül további, akár két-négy millió tonna bauxit meglétét is bizonyítsák.

A termeléshez kapcsolódó koncessziós díj tonnánkénti értékét évi két egyenlő részletben kell megtéríteni az állam részére. A koncessziós terület Niksic megyében, 17,4 négyzetkilométeren helyezkedik el. A térségben több tíz éve folyik bauxittermelés a helyi Rudnici boksita a.d. Niksic társaság keretei között. Egy sikeres cégfejlődés A Magyar Alumínium Zrt. olyan társaságcsoportként jött létre, amelyet az alumíniumiparhoz szorosan kapcsolódó vállalkozások (Bakonyi Bauxitbánya Kft., Ajkai Timföldgyár Kft., Inotai Alumíniumkohó Kft.) alkottak, és amelyeket az anyatársaság, a Mal Magyar Alumínium Zrt. ellenőrzött, illetve koordinálta a tevékenységüket. A cégek többsége az alumíniumipar 1992–1998 közötti időszakban lezajlott privatizációja során került a Mal Zrt. teljes vagy részleges tulajdonába.

A társaság átalakítása 2001-ben kezdődött, megvette a zeolitokat és timföldőrleményeket gyártó szlovén Silkem d.o.o. többségi tulajdonrészét. Az új cég termékkapcsolataiban jól illeszkedik a timföldtermelési tevékenységhez. A Mal a boszniai privatizáció keretében 2004-ben többségi tulajdont szerzett a Rudnici boksita d.d. Jajce bauxitbánya-társaságban, amelynek kiváló minőségű bauxitja jól kiegészíti a hazait.

A Mal Zrt. 2005 júniusában átszervezést hajtott végre a Mal csoporton belül: önálló bányászati jogot szerzett, és átvette a többségi tulajdonában álló Bakonyi Bauxitbánya Kft.-től a mélyművelésű bauxittermelést.-->