Napenergia: bekövetkezett, amitől mindenki tartott, Európa egyik legnagyobb országában már senkinek sem kell – itt a válság
Az áramárak meredek esése nehéz feladat elé állította a megújulóenergia-termelőket Európa egyik legnagyobb napelemes piacán. A spanyol piac emiatt jelentős átalakuláson megy keresztül. A hangsúly a minőségre, a rugalmasságra és az energiatárolással kombinált, hibrid megoldásokra helyeződik át – derül ki a Financial Times pénteki cikkéből.
A túlkapacitás válságba sodorta a spanyolországi napenergia-termelőket
Spanyolország nagymértékben épített a nap energiájának hasznosítására az elmúlt években. A kapacitások azonban olyan gyorsan bővültek, hogy az áramtermelés mára meghaladja a keresletet, ami tartósan alacsony, sőt, időnként negatív villamosenergia-árakat hozott a piacra. Ez különösen a gyengébb minőségű vagy kedvezőtlen elhelyezkedésű projektek esetében rontotta a megtérülést.
A piaci túlkínálat miatt a naperőművek értéke látványosan visszaesett. Az üzemelő spanyol naperőművek átlagos értéke 2024 elején még megközelítette a 916 ezer eurót megawattonként, mára azonban csak 648 ezer eurót ér el.
A korábban élénk piac lelassult. Míg 2022 és 2024 között vegyes minőségű portfóliókat is könnyen lehetett értékesíteni, manapság az eladók gyakran kénytelenek a leggyengébb eszközöket leválasztani, hogy a jobb projekteket eladhatóvá tegyék. Egyes „építésre kész” projektek – amelyeknél a föld, az engedélyek és a hálózati csatlakozás már adott, de az építkezés még nem indult el – gyakorlatilag eladhatatlanná váltak. Egy spanyol naperőmű felső vezetője szerint „elárasztották a piacot az ilyen projektek, amelyeket a fejlesztők el akarnak adni, mert a jelenlegi környezetben már nem életképesek”.
Sőt előfordul, hogy jelképes, akár 1 eurós áron kínálják őket, pusztán azért, hogy a fejlesztők elkerüljék a további költségeket és az állami szankciókat.
Az alacsony áramárak kedveznek ugyan a fogyasztóknak és az ipari beruházásoknak, a termelőknek azonban súlyos veszteséget okoznak. Idén Spanyolországban már több mint 500 órán keresztül volt negatív az áramár. Ez azt jelenti, hogy a termelőknek olyankor fizetniük kellett azért, hogy a felesleges energiát átvegyék tőlük, vagy egyszerűen le kellett állítaniuk a termelést.
Sok cég hosszú távú áramvásárlási szerződésekkel (PPA) próbál védekezni, amelyek 10–20 évre rögzített árat biztosítanak, ám még ezen a piacon is lefelé nyomják az árakat a túlkínálat és a negatív spot árak. A vevők egyre gyakrabban olyan szerződéses feltételeket követelnek, amelyek lehetővé teszik számukra az extrém alacsony piaci árak kihasználását. Eközben a fejlesztők arra panaszkodnak, hogy a jelenlegi PPA-árak sok esetben már nem fedezik a projektek finanszírozhatóságához szükséges szintet.
A napenergia-piac visszaesése miatt az elmúlt évben több spanyol cég külföldi befektetőknek adott el működő erőműveket. Az Endesa például két naperőmű-portfólió 50 százalékos részesedését értékesítette összesen 1 milliárd euróért az Egyesült Arab Emírségek állami tisztaenergia-vállalatának, a Masdarnak.
Pedro Sánchez szocialista vezetésű kormánya ugyanakkor ragaszkodik ahhoz az állásponthoz, hogy az olcsó áram összességében kedvező, és már most új ipari beruházásokat vonz az országba.
A kilábalás egyik fő iránya az akkumulátoros energiatárolás lehet
Az energiatárolók lehetővé teszik, hogy a termelők napközben, alacsony árak mellett eltárolják az energiát, majd a magasabb esti kereslet idején értékesítsék, így mérsékelve az árzuhanás hatását.
Spanyolország jelenleg elmaradásban van ezen a téren az Egyesült Királysághoz, Németországhoz és Olaszországhoz képest is. Az áprilisi országos áramszünet után a spanyol kormány novemberben intézkedéseket tett az akkumulátoros tárolás telepítését akadályozó egyes szabályozási korlátok lebontására. Például eltörölte azt az előírást, hogy meglévő naperőművekhez telepített akkumulátorok esetén új környezeti hatásvizsgálatot kelljen készíteni, ami három-négy évről akár 18 hónap alá rövidítheti az akkumulátoros tárolóprojektek megvalósítási idejét.
Alapjaiban formálja át Magyarország energiapolitikáját Nagy Márton „hárompaksnyi” bejelentése – a nagyok, mint a Mol és a MET, már beszálltak, de van egy mindent eldöntő kérdés
Magyarország az elmúlt években világszinten is kiemelkedő ütemben növelte a napelemes kapacitásait, ám ennyi nem elég. A megújuló villamos energia megtermelése mellett hangsúlyos a megfelelő tárolókapacitás kiépítése és a folyamatosan szabályozható termelés is. A kormány ezért egyszerre gyorsítja fel az ipari és lakossági energiatároló-kapacitások kiépítését, valamint új gázerőművek építését, hogy a megújuló energia, benne a napenergia, kiszámíthatóan és versenyképes áron szolgálja a magyar gazdaságot.
