Kiderült: nem Belgiumban, hanem egy másik EU-s országban van befagyasztva a legkritikusabb orosz vagyon – most rettegnek Putyin haragjától

Az Európai Unió Ukrajnának nyújtott 90 milliárd eurós hitelével ideiglenesen félretették azt a kérdést, hogy felhasználják-e a befagyasztott orosz eszközöket a háború sújtotta ország finanszírozására. Ez nagy megkönnyebbülést jelent Belgiumnak, azonban a hitelmegoldás Liechtensteinnek is jól jött, ugyanis ott is található orosz vagyon – írja a Frankfurter Rundschau.

Az orosz befektetők és vállalatok befagyasztott vagyonához sem a tulajdonosok, sem a vagyonkezelők nem férhetnek hozzá. Bárki, aki mer hozzányúlni ezekhez a vagyontárgyakhoz, azt feltételezett orosz ügynökként kezelhetik, és potenciálisan elvághatják a nemzetközi pénzügyi tranzakcióktól az európaiak és az amerikaiak szankciói.

Ha az Európai Unió lefoglalja ezeket a vagyonelemeket és Ukrajnának adja, akkor azt Oroszország megtorolhatja, büntetőintézkedéseket hozhat Liechtensteinnel szemben is.

Az EU-csúcstalálkozó előtt, ahol megállapodtak az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós segélycsomagról, Vlagyimir Putyin orosz elnök megfenyegette az EU-t, hogy ha az orosz vagyont átadja Ukrajnának, akkor úgy tekinti, hogy az Európai Unió is belépett a háborúba.

Vlagyimir Putyin évértékelő sajtótájékoztatóján „fényes nappali rablásnak” nevezte azt a tervet, amely szerint az Európai Unió a befagyasztott orosz vagyont használná fel Ukrajna támogatására. Ez a terv egyelőre lekerült az asztalról, Putiyn mégis úgy gondolja, hogy nemcsak rablás lett volna, de alá is ásta volna az euróövezetbe vetett bizalmat. 

A német lapnak nyilatkozó elemzők szerint azonban Moszkva nem menne el ilyen messzire, ehelyett célzott támadásokkal próbálná megosztani az uniót; Belgium és Liechtenstein ellen hergelni a többi tagállamot.

Az Európai Bizottság tervével szembeni kritikusok úgy látják, hogy az orosz eszközök lefoglalása veszélyeztetheti Európa stabil pénzügyi központként betöltött pozícióját. Egyelőre a többség ezt a nézetet vallja a kontinensen.

A kérdés, miszerint az orosz eszközök, például a Liechtensteinben lévők, felhasználhatók-e Ukrajna finanszírozására, újból elő fog kerülni – legkésőbb egy év múlva. Kijevnek ugyanis ismét forrásokra lesz szüksége, és kérdéses, hogy az európai szavazók azt akarják-e, hogy az adópénzüket hatalmas európai hitelek garantálására használják fel.

Bevallották Brüsszelben az ukrán hitel kamatát, eddig titkolták: ennyibe kerül az európai embereknek a háború – most örülhetnek csak igazán a magyarok

Sokba fog fájni az Európai Unió állampolgárainak, hogy a vezetőik az e heti csúcson a befagyasztott orosz vagyon jogilag erősen kétséges felhasználása helyett a közös hitelt választották megoldásként, amelyet a hétéves költségvetés terhére nyújtanak Ukrajnának, hogy finanszírozzák a következő két évben az országot – írta meg lapunk a minap a Politicora hivatkozva.

A brüsszeli lapnak z Európai Bizottság magas rangú illetékesei elmondták, hogy a 90 milliárd eurós hitel után az uniós adófizetők "évi hárommilliárd euró kamatot fognak fizetni" a 2028-ban kezdődő hétéves költségvetés idején.

A hitelre azért van szükség, mert Ukrajna egyébként áprilisra kifogyott volna a pénzből, a jövő évi költségvetés tervezett hiánya 71,7 milliárd euró. Ennek az összegnek az ismeretében erősen kérdéses, elég lesz-e két évre az EU 90 milliárdja, mivel Európa magára maradt Kijev támogatásában. Vlagyimir Putyin orosz elnök pedig a brüsszeli döntés napján tartott szokásos éves sajtótájékoztatóján ismét világossá tette, hogy esze ágában sincs befejezni a háborút.