Stagfláció Nyugat-Európában
Sorra érkeznek a lehangoló gazdasági adatok az euróövezetről, illetve annak egyes tagállamairól. A valutaunió szolgáltatási beszerzésimenedzser-indexe (PMI) ötéves mélypontra, a júniusi 49,1-ről 48,3 pontra esett, ezen belül a kilátásokat jelző mutatószám tíz éve nem látott szintre zuhant. A termelési indexek mellett a foglalkoztatási mutatók is lefelé mozdultak el, erre a szolgáltató szektor esetében négy éve nem volt példa.
A felmérést készítő RBS közgazdásza, Jacques Cailloux a minden területen tapasztalható visszaesés fényében azt mondja: stagfláció állapotában van a nyugat-európai gazdaság. A stagnáló vagy éppen visszaeső termelés és a növekvő munkanélküliség közepette a piacok nem örülnének annak, ha az EKB tovább emelné az irányadó kamatlábat. A frankfurti monetáris hatóság azonban a jelek szerint az általa kívánatosnak tartott érték kétszereséhez, a négy százalékhoz közelítő áremelkedés letörését tartja a legfontosabb céljának.
A kontinens legnagyobb gazdaságában, Németországban 52,6-ról 50,9 pontra csökkent júliusban a feldolgozóipari beszerzőimenedzser-index értéke, tehát már csak hajszálnyival van a növekedést a visszaeséstől elválasztó 50 százalékos küszöb felett. A szolgáltató ágazat PMI-je 52,1-ről 53,3 pontra emelkedett ugyan, ám ez az egyetlen pozitív adat, amely az utóbbi időben napvilágot látott a német gazdaságról. Ráadásul ez a javulás sem ígérkezik tartósnak: a müncheni Ifo gazdaságkutató intézet üzleti bizalmi indexe mind az iparban, mind a szolgáltatások területén a kilátások romlását mutatja. A tegnap közzétett júliusi érték az előző havi 101,2 után már csak 97,5 pontot jelzett, míg a szolgáltató szektor mutatója 16,3-ról 9,9 pontra zuhant.
Az adatok egyértelműen azt mutatják, hogy véget ér a német gazdaság fellendülése – összegzi az Ifo elnöke, Hans-Werner Sinn. Matthias Rubisch, a Commerzbank szakértője a Handelsblattnak még határozottabban fogalmazott. Szerinte a vállalatok várakozásai olyan alacsony szinten állnak, hogy az egyértelműen recesszióra utal. Mindössze abban lehet bízni, hogy a következő hónapokban stabilizálódik a május óta csökkenő Ifo-index – tette hozzá. A visszaesés okát illetően Andreas Rees, az UniCredit elemzője azt mondta: a pénzpiaci zavaroknál és a magas olajáraknál nagyobb szerepet játszik a német export szempontjából kulcsfontosságú európai piacok gyengülése.
A németországi lassulás a jövő őszi parlamenti választásokra is hatással lehet. Angela Merkel szerdai sajtókonferenciáján azt mondta: 2009-ben számottevően lassul a gazdasági növekedés, a tavalyi 2,5 és az idén várható 1,7 százalékról 1,2-re. A kancellár fontosnak nevezte, hogy a romló feltételek közepette is megőrizzék az elmúlt évek eredményeit, például a munkanélküliek számának 4,7-ről 3,1 millióra csökkenését. Ennek érdekében további munkaerő-piaci reformokat helyezett kilátásba.
Franciaországban eközben 101-ről 98 pontra zuhant az üzleti bizalmi index, és elemzők szerint fennáll a veszélye, hogy a második és a harmadik negyedévben technikai értelemben is recesszióba csúszik az ország. Christine Lagarde gazdasági miniszter egyelőre kitart 1,7–2 százalék közötti idei GDP-növekedési prognózisa mellett, és inkább az alsó érték megvalósulására számít. Hogy teljes legyen a borús kép, Olaszországban 2001 októbere óta nem látott mélységbe zuhant az üzleti bizalmi index, Spanyolországban pedig a munkanélküliség döntött többéves csúcsot.
