Kicsit pihen a balti tigris
Visszaesés. Korai lenne temetni az elmúlt években Európa egyik első számú sztárjának kikiáltott észt gazdaságot amiatt, hogy egy tegnapi tallinni statisztikai hivatali jelentés szerint a második negyedévben hivatalosan is beköszöntött a recesszió a balti államban. A mostani visszaesés ugyanis az elmúlt évek túlhevült növekedésének a következménye, de az észt gazdaság fundamentumai továbbra is kiválók, és a válság elmúltával vélhetően ismét visszaáll a gyors GDP-növekedési pályára az 1,3 millió lakosú állam.
Észtország az elmúlt másfél évtizedben elképesztő tempóban zárkózott fel Európa legfejlettebb államaihoz. Az egy főre jutó GDP tavaly már jócskán meghaladta a magyarországi adatot, s elérte a régi EU-tagállamok átlagának 65 százalékát, noha tíz évvel korábban még csak 35-nél tartott. A növekedési ütem 2000 óta minden évben meghaladta a 7 százalékot, bár tavaly határozottan lassulni kezdett, s az idén január–márciusban már 0,5 százalékkal csökkent. Ez a zsugorodási ütem erősödött fel április és június között a tegnap megjelent adat szerint éves szinten 1,4 százalékosra.
A drámai fordulat elsősorban az ingatlanpiac összeomlására és a bérek „elszállására” vezethető vissza. A lakástranzakciók összértéke már tavaly a felére esett vissza, ebben elemzők szerint a globális jelzálogpiaci válság mellett a korábbi rendkívül gyors áremelkedés is szerepet játszott. A gyors bérnövekedés elsősorban a hatalmas, belső forrásokból kielégíthetetlen munkaerő-kereslet következménye: egyes években 20 százalék feletti béremelkedést is regisztráltak. Ez persze alaposan felhajtotta az árakat, tíz százalék fölé emelve az inflációt. Ez utóbbi miatt Észtország többször is kénytelen volt elhalasztani az euróbevezetés eredetileg 2007-re kitűzött céldátumát (az elemzők jelenleg 2011-2012-re várják az egységes valuta átvételét).
A mostani recesszióból a talpra állás az év vége felé indulhat el, alapvetően az exportra alapozva. A reményhez a kiváló fundamentumok jelentenek szilárd bázist. Észtország az EU egyik leginkább üzletbarát gazdasága, a Heritage Foundation rangsorában 162 ország közül a 12. helyen áll a gazdasági szabadság tekintetében. A Világbank 178 állam között a 17. helyre rangsorolta Észtországot az üzleti tevékenység keretfeltételei szempontjából.
Az ország 1994-ben Európában elsőként vezette be az egykulcsos szja-t, amely azóta ráadásul folyamatosan csökken (jelenleg 21 százalékos, 2010-re 18 százalékra süllyed). Észtország a világ egyik legfejlettebb állama az információs technológia szempontjából, angol szójátékkal sokszor E-stoniának nevezik a balti tigrist. A korrupció és a feketegazdaság aránya alacsony, államadósság szinte nem létezik, s az alkotmány kiegyensúlyozott vagy többletes költségvetésre kényszeríti a kormányt. Az észt korona árfolyama rögzített az euróval szemben, bőségesen áramlik az országba a működő tőke, s a főbb gazdaságpolitikai kérdésekben konszenzus van a pártok között. UGy
