Amerika fel, Európa le

A legutóbbi, júniusban kiadott előrejelzéshez képest jelentősen csökkentette az euróövezet idei növekedési kilátásaira vonatkozó jóslatát az OECD. A párizsi székhelyű szervezet közgazdászai 1,7 helyett már csak 1,3 százalékos növekedéssel számolnak tegnap nyilvánosságra hozott jelentésükben; a harmadik negyedévben 0,4, a negyedikben 0,8 százalékot várnak. Az Egyesült Államokban ugyanakkor javultak júniushoz képest a kilátások, így megfordult az Atlanti-óceán két partja között az utóbbi egy évben megszokott erőviszony.

A pesszimizmus mögött álló tényezők jól ismertek: a pénzpiacok elhúzódó gyengélkedése, továbbá a magas élelmiszer- és olajárak. Az OECD szerint a bankok mostanára nagyrészt felbecsülték és leírták a jelzálogpiaci válság miatti veszteségeiket, de a pénzügyi rendszer zavarának pontos mértéke még kérdéses. Mindenesetre tény, az ingatlanpiac kifulladása az angolszász államok, Spanyolország és Dánia után Európa többi gazdaságába is kezd átgyűrűzni, a nyersanyagárak terén pedig egyelőre nem lehet számottevő enyhülésre számítani. Nyugat-Európa vezető gazdaságai közül mindegyiket érinti a módosítás. A legnagyobb „pofont” Franciaország kapta az elemzőktől, hiszen néhány hónap alatt majdnem a felére, 1,8-ről egy százalékra olvadt a várt növekedési adat.

Az OECD pesszimizmusa aligha túlzott, hiszen maga a francia kormányfő, Francois Fillon is úgy nyilatkozott a napokban, hogy „kevéssel egy százalék felett” alakulhat az idei GDP-növekedés. Korábban még 1,7–2 százalékos sávról szóltak a hivatalos párizsi prognózisok, sőt, az idei költségvetés tervében még 2,25 százalék szerepelt. A drámai mértékű lassulás miatt a Financial Times szerint veszélybe kerülhet a 3 százalékos európai uniós deficithatár teljesítése, és a Nicolas Sarkozy államfő gazdasági reformterveihez rendelkezésre álló mozgástér is jelentősen szűkül. Németországban Peer Steinbrück pénzügyminiszter tegnap a Reutersnek nyilatkozva 1,7 százalékos növekedésről beszélt – ez pontosan félúton van a júniusi és a mostani OECD-előrejelzés között.

A borús összképet erősíti a Nordea Bank tegnap kiadott elemzése, amely szerint az észak-európai államokban is egyre inkább érezhető a globális konjunktúra gyengülése. Az infláció Dániától Finnországig a térségben mindenütt gyorsul, a kamatlábak emelkednek, és legkorábban 2010-ben térhet magához a gazdaság. A banki szakértők szerint az elmúlt években kedvezően alakuló foglalkoztatási helyzet is romlásnak indulhat a közeljövőben.

A legsúlyosabb helyzetben a sokáig Kelet-Közép-Európa mintaállamának tartott Észtország van: a tavalyi 7,1 százalékos növekedés az idén alighanem negatívba fordul, az infláció 6,6-ről 11 százalékra gyorsult. Lettországban a 2007-ben mért 10,7 százalékkal szemben az idei második negyedben már csupán 0,2 százalékkal bővült a GDP, míg az áremelkedés 10-ről 15 százalékra gyorsult. Litvániában még nem dőltek be az ingatlanárak, ennek köszönhetően 8,8-ről csak 5,5 százalékra fékeződött a gazdasági expanzió.

A többi kelet-közép-európai államban is lassul a növekedés, kivéve Romániát, ahol viszont éppen a gazdaság túlpörgése okoz gondot (VG, szeptember 2., 5. oldal).

A legsúlyosabb helyzetben a sokáig Kelet-Közép-Európa mintaállamának tartott Észtország van: a tavalyi 7,1 százalékos növekedés az idén alighanem negatívba fordul, az infláció 6,6-ről 11 százalékra gyorsult. Lettországban a 2007-ben mért 10,7 százalékkal szemben az idei második negyedben már csupán 0,2 százalékkal bővült a GDP, míg az áremelkedés 10-ről 15 százalékra gyorsult. Litvániában még nem dőltek be az ingatlanárak, ennek köszönhetően 8,8-ről csak 5,5 százalékra fékeződött a gazdasági expanzió.

A többi kelet-közép-európai államban is lassul a növekedés, kivéve Romániát, ahol viszont éppen a gazdaság túlpörgése okoz gondot (VG, szeptember 2., 5. oldal).-->