A gazdaságkutató intézet keddi közleménye szerint a lakossági bizalmi index részmutatóinak többsége javult. Az elmúlt három hónapban a háztartások elsősorban inflációs várakozásaikban lettek sokkal bizakodóbbak, de a korábbinál jóval kedvezőbben ítélik meg saját pénzügyi helyzetük jövőbeli alakulását és a nemzetgazdaság egészének várható fejlődését is.
A háztartások jelenlegi anyagi helyzetüket jobbnak értékelik, mint az év első felében, ugyanakkor a korábbinál borúlátóbban ítélik meg a várható alakulását. A felmérésben a családok által jelentett egy főre jutó nettó jövedelem havi 64.081 forint. A háztartások átlagoshoz közelállónak tartják anyagi helyzetüket. A részindex értéke 97,2 százalék, ami a legkedvezőbb a 2006-ban bevezetett egyensúlyjavító intézkedések óta.
A szegényebb háztartások jövedelmei nőttek, míg a kedvezőbb helyzetű háztartásoknál a jövedelmek stagnáltak, az átlaghoz viszonyítva magas szinten. A családok 15 százaléka minősítette jónak háztartása helyzetét, 55 százaléka közepesnek, 29 százaléka rossznak. A válaszadók átlagosan a közepesnél valamivel rosszabbnak tartják anyagi körülményeiket. A nagyon rossz körülmények között élők aránya csökkent. A pénzügyi helyzetet jellemző index értéke 86,8 százalék, csaknem 2 százalékponttal haladja meg a májusban mért értéket, ezen a téren kismértékű javulás látható. Az Ecostat szerint a családok jelentős részének, leginkább az alacsony jövedelműek helyzete a megszorítások befejezése és a bérhelyzet javulása ellenére is romlott. Feltételezhető, hogy a lanyhuló inflációs folyamatok és az október-november környékén várható újabb nyugdíjkorrekció hatására az inaktív családok anyagi viszonyai valamelyest javulnak. A háztartások arra számítanak, hogy pénzügyi viszonyaik a jövőben kedvezőbben alakulnak majd, mint a múltban.
A részindex értéke az előző negyedévi 82,3 százalékról 91 százalékra nőtt, a lakosság a pénzügyi helyzetét most is kedvezőbbnek látja, mint az elmúlt évben. A makrogazdaság elmúlt évi változásait ugyan pesszimistán ítéli meg a lakosság, a vélemények mégis sokat javultak. Az index értéke jelenleg 85,1 százalék, elmarad a stabilizációs intézkedések előtti szinttől, de nagymértékben meghaladja a 2007 februári mélypontot. A lakosság a következő évben is romló makrogazdasági eredményekre számít, a pesszimisták aránya viszont jóval kisebb, mint az elmúlt év folyamatainak megítélésekor. A lakosság az gyorsulásától tart, bár általában jellemző, hogy ezen a téren különösen borúlátóak.
A nagyon pesszimisták aránya azonban jelentős mértékben csökkent, így feltételezhető, hogy a családok egy része már érzékeli a pénzromlás ütemének enyhe lassulását. A munkanélküliséggel kapcsolatos félelmek még mindig erősek. Ez az egyetlen részindex, amely negatív irányba változott, bár a csökkenés mértéke alapján ez is inkább stagnált. A részindex értéke 93,4 százalék, ami 0,6 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző negyedévben. A következő évre a válaszadók 52 százaléka növekvő mértékű munkanélküliségre számít, míg a munkanélküliek számának csökkenését a kérdezettek 16 százaléka várja.
A háztartások többsége továbbra sem képes pénzügyi tartalékokat felhalmozni. Az Ecostat korábbi felmérései szerint a megtakarítási potenciál 2007 szeptembere és idén május között folyamatosan nőtt. Ez a tendencia most megtörni látszik, és a pénzügyi folyamatok mélyebb elemzése arra enged következtetni, hogy a lakosság egy része eladósodik.
A nagyobb kiadással járó elképzelések megvalósításához az érintett háztartások 18 százaléka tervezi felvételét, ugyanannyian, mint májusban. A hitelfelvételt tervezők aránya az összes háztartásra vetítve 13 százalék. A lakosság adósságállománya 2008 első félévében mintegy 6 százalékkal emelkedett. A lakosság devizaadóssága 7,3 százalékkal nőtt a második negyedévben is.
