Így látja a visszaeső külkereskedelmi pozíció okait a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium illetékes szakállamtitkára. Garamhegyi Ábel szerint a fentiek mellett az is oka a mérleg viszonylagos romlásának, hogy ismét beindult a hazai fogyasztás, amelynek egyre nagyobb az importigénye.
Ezt a folyamatot segíti az erős forint is. Az év első hét hónapjában az EU konjunktúrájának elbizonytalanodása ellenére is kedvezőbben alakult a külkereskedelmi termékforgalom egyenlege az előző év azonos időszakához képest – tette hozzá Garamhegyi.
Az bővülése (különösen az időszak első felében, kétharmadában) igen dinamikus maradt: az euróban számított kivitel héthavi átlagban 12,5 százalékkal nőtt. Bár a behozatal bővülése is két számjegyű (11,1 százalékos) maradt, üteme elmaradt az exportétól. Ám a kilátások szempontjából óvatosságra int a szakállamtitkár, ugyanis mint rámutat: június–júliusban az már gyorsabban nőtt az exportnál, illetve az első fél évben a volumen tekintetében a 10,9 százalékkal gyarapodó importtal szemben csak 10,6 százalékos kiviteli növekmény állt.
Ezzel együtt az első hét hónapban az egyenleg látványosan javult, a 227 millió eurós aktívum mintegy 508 millióval kedvezőbb, mint a 2007 azonos időszakában még deficitet mutató mérleg – hívta fel a figyelmet. Ebben az esetben a kedvezőtlen hatások tompítása, illetve kitörési, ellensúlyozó pontok keresése a feladat.
