Kevesebb működő tőke jön?

Tőkeáramlás. Óvatosabbá válnak a következő egy-két évben a nemzetközi vállalatok a külföldi működőtőke-befektetésekkel kapcsolatban – jósolja legújabb jelentésében az UNCTAD. Az ENSZ kereskedelemfejlesztésre szakosodott intézménye által évente összeállított globális működőtőke-áramlási jelentés idei kiadása arról számol be, hogy tavaly még nem érződött a nemzetközi pénzügyi válság a közvetlen külföldi befektetések (FDI) alakulásán. Sőt, 2007-ben soha nem látott szintre, 1900 milliárd dollárra ugrott a frissen kihelyezett FDI mennyisége. Jövőre azonban már visszaesés várható, amelyet a szervezet 10–30 százalékosra becsül.

A visszaesés persze nem egyformán érinti majd az egyes régiókat. Az UNCTAD szakértői szerint arra lehet számítani, hogy a legkevésbé a fejlődő országokba érkező befektetések csökkennek, leginkább pedig a fejlett államokba irányulók. (A szervezet egyébként az EU-taggá vált kelet- és közép-európai államokat már a fejlett világ részeként kezeli.) Egyelőre beláthatatlan azonban, hogy vajon a válságjelek végül milyen pénzügyi és reálgazdasági hatásokkal járnak a kelet-közép-európai régióban, és mennyiben érintik majd a térség egyes országaiba irányuló FDI nagyságát.

Tavaly a 2004-ben csatlakozott nyolc közép- és kelet-európai EU-tagállamba irányuló FDI nagysága 43,55 milliárd dollár volt, ez kismértékben felülmúlta a 2006-os értéket. A délkelet-európai régióba áramló működő tőke meghaladta a 30 milliárd dollárt, ez közel kétszerese a két évvel korábbi értéknek. Figyelemre méltó, hogy a Kelet-Közép-Európában és a délkelet-európai régióban célpontot találó FDI nagysága közötti különbség a két esztendővel korábbihoz képest nagymértékben csökkent. Ez azt is jelzi, hogy Délkelet-Európa országai a gazdaság mind több területén jelentkezhetnek a közép-európaiak versenytársaiként – emelte ki a jelentést ismertetve Novák Tamás, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének kutatási igazgatója.

Magyarországra tavaly 5,571 milliárd dollárnyi friss működő tőke jött, ez a bruttó beruházások 19,3 százaléka. A hazánkból kiáramló tőkebefektetések 4,146 milliárd dollárt tettek ki. Az utóbbi adat egyúttal azt is jelenti, hogy Magyarország visszavette a térség legnagyobb tőkeexportőre titulust Lengyelországtól. A hazánkban lévő külföldi működőtőke-befektetések állománya 2007-ben 97,4 milliárd dollár volt. A magyarországi vállalatok külföldi befektetéseinek állománya meghaladta a 18,2 milliárd dollárt.

Magyarország függősége a nemzetközi vállalatoktól továbbra is igen nagy – figyelmeztetett a jelentés kapcsán Simai Mihály akadémikus, az UNCTAD tanácsadója. A fejlett államok között hazánk e téren az ötödik helyen áll, bár az ezt mérő úgynevezett transznacionáltsági mutató tekintetében Szlovákia, Észtország és Bulgária megelőzi. A hazai gazdaságpolitikai vitákban ennek dacára sem veszik szerinte még figyelembe, milyen súlyos áldozatokat követelhet tőlünk, ha a Magyarországon is jelentős érdekeltségekkel rendelkező bankok közül „dől be” egyik-másik.

Az UNCTAD a működőtőke-beruházások helyszínének kiválasztásakor figyelembe vett szempontokat is igyekezett megtudakolni a vállalatvezetőktől. Az ez alapján készített fontossági lista legfeltűnőbb eredménye, hogy a kormányzati beruházásösztönző lépések csak a 11. helyre kerültek. Novák Tamás szerint azonban a régiónkon belüli versenyben más lehet a helyzet, az adókedvezmények térségünkben valószínűleg jóval nagyobb szerepet kapnak. UGy

.

A gyógyszeriparban azonban átlagosan 27 százalékos profitrepatriálási arány a jellemző

A gyógyszeriparban azonban átlagosan 27 százalékos profitrepatriálási arány a jellemző Fontossági sorrend Forrás: UNCTAD

(a vállalatok külföldi beruházásai helyszínének a kiválasztásakor)

1. A piac bővülése

2. A piac nagysága

3. Hozzáférés

a nemetközi/regionális piacokhoz

4. Szakképzett munkaerő

5. Bérszínvonal

6. Infrastruktúra

7. A beszállítók megbízhatósága

8. A kormányok hatékonysága

9. Természeti erőforrások

10. A versenytársak követése

11. Ösztönzők a helyi kormány részéről

12. A helyi tőkepiacok

-->