Amerika már üzletet csinált az orosz–ukrán háborúból, nem érdekli Ukrajna, inkább Grönlandra hajt
Európa nagyobb káoszban van, mint valaha – többek között az orosz–ukrán háború miatt is. A válság már az EU határain túlra is kiterjed, látható, hogy a parányi Moldova – Ukrajnával együtt Európa legszegényebb országa – nem bízik Kijevben, és inkább Romániához csatlakozna hosszú távú érdekei, fennmaradása biztosítására.
Ukrajnában a korrupciónak nincsenek párthatárai. Most az ellenzéki Batykivscsina főnökasszonyát, parlamenti szekciójának vezetőjét, a jól ismert szalmafonatos hajú Julija Timosenkót vádolja a fő korrupcióüldöző, a NABU.
Ismét napirenden a moldovai kérdés, Moszkva egyelőre kivár
Moldova Romániához való közeledése érthetően aggasztja Moszkvát. A jelenlegi helyzet szerint ha lezárul az ukrán dráma, akkor a Dnyeszter Menti Köztársaság (PMR, egy szovjet időket idéző képződmény),
egy orosz dominanciájú ütközőzóna lesz vele határos a keleti, több száz kilométeres határszakaszon.
Továbbra sem tudni, hogy mi Moszkva szándéka a PMR-rel, ahol még mindig körülbelül egy ezrednyi orosz fegyveres erő állomásozik, továbbá ott van több tízezernyi tonna lőszerkészlettel Kelet-Európa legnagyobb lőszerraktára. Ember nincs, aki hozzá merne nyúlni az évtizedek óta ott tárolt, ismeretlen fizikai állapotú robbanószerekhez. Nem beszélve arról az alig félmillió lakosról, ukránokról, moldávokról, oroszokról, akik a PMR-ben élnek afféle szocialista lágerparódia-körülmények között.
Egyre szélesedik a brüsszeli vezető réteg és a meghatározó EU-tagországokban, Németországban, Franciaországban, Olaszország, valamint a volt kelet-közép-európai szocialista országok nagyobbik részében domináló pártok ellentéte, ami semmi jóval sem kecsegtet a lefelé tartó spirálban vergődő Európa számára.
Ukrajna ügyében a megbékéléstől ugyanolyan messze vannak, mint hónapokkal ezelőtt, az erőtlen,
anyagi eszközeinek a vége felé járó EU már nem képes tovább követni a Zelenszkij-vezetés egyre mértéktelenebb (legutóbb tíz évre szóló, 800 milliárd eurós) követeléseit.
Kijevig tartana az orosz ütközőzóna?
A katonai helyzet ukrán szempontból tovább romlik. Kijevben a tél roppant hidegét a csaknem teljes sötétség, az elektromos energia hiánya, a vezetékek, trafók tönkretétele súlyosbítja. A helyzet különösen a főváros keleti, a Dnyeper bal partján lévő részében aggasztó. Ebből elemzők arra következtetnek, hogy a Moszkva által tervezett ütközőzóna Ukrajna eme részén magába foglalná a főváros keleti kerületeit is.
A brit perverzek nedves fantáziái
– szó szerint így kommentálta Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője John Healey brit védelmi miniszter Kijevben elhangzott szavait arról, hogy ha lehetősége nyílna, „elraboltatná” és bíróság elé állíttatná Vlagyimir Putyin államfőt.
Nagy-Britannia csapatokkal való részvétele egy esetleges ukrajnai békefenntartó misszióban még mindig bizonytalan, mint ahogy a misszió egésze is az. Az angolok, miként a németek is, inkább Grönlandra küldenének egy jelképes dandárt.
Dánia segített az USA-nak, de kérdés, hogy ez segít-e Grönlandon
Dánia – mint ahogy a maradék NATO egésze – retteg annak lehetőségétől, hogy az USA a venezuelai modell szerint elveszi Koppenhágától Grönland szigetét. Meg nem erősített moszkvai és nyugati források szerint Dánia segített az amerikaiaknak lefoglalni egy nem nevesített olajszállító hajót. Randy Fine republikánus parlamenti képviselő már be is terjesztette a Grönland annektálásáról és (amerikai állammá) előléptetéséről szóló törvényjavaslatot, hogy biztosítsa Amerika stratégiai nemzeti érdekei érvényesítését az Északi-sark vidékén, és ily módon „szembeszálljon a Kína és Oroszország által megtestesített fenyegetésekkel”.
Moszkva legutóbbi látványos Oresnyik-rakétacsapása máig talány a SITCEN (Situation Centre – Helyzetelemző Központ) brüsszeli ülésein. A NATO legfőbb elemzőközpontja még nem jutott egyértelmű döntésre (legalábbis nem tudunk róla), hogy kiknek szólt a második Oresnyik-támadás. Formailag lerombolta a lvovi (lembergi) állami katonai repülőgép-javítót (F–16, MiG–29), amelyet 2022-ben egyszer már szétbombáztak.
Orosz–ukrán háború: Washington számára már üzleti kérdés a konfliktus
Ukrajna kérdése, világpolitikai fontossága ebben a csődtömegben elsüllyedni látszik. Annyi biztos, hogy Amerika kiveszi az Ukrajnába beleölt pénzét. Övé lett ugyanis a Dobra ukrán lítiumlelőhely. Ez Ukrajna középső részén van, körülbelül 300 kilométerre délre Kijevtől. A befektetők között van Ronald S. Lauder amerikai milliárdos, Donald Trump barátja. Lauder az Estée Lauder kozmetikai cég egyetlen örököse, 81 éves. A vállalatát 4,7 milliárd dollárra becsülik.
Világosan látszik, hogy az EU és a NATO se kiköpni, se lenyelni nem tudja az ukrán helyzetet.
- Ukrajna gazdasági-politikai törpe (GDP-je valamivel több mint 200 milliárd dollár, jóval kisebb, mint Magyarországé),
- viszont katonai óriás (mintegy 800-900 ezres hadseregével, amely körülbelül egyharmaddal múlja felül Nyugat-Európa három legerősebb hadseregének összlétszámát).
Hogy fog ez a torz képződmény beilleszkedni az EU-ba? Még kevésbé elképzelhető összeférhetősége a NATO-val. Ezek a kérdések azonban Brüsszelben, az EU- és a NATO-főhadiszálláson tabutémának számítanak.
