Berlin utat adna a Gazpromnak

Németországon múlhat, hogy előre tudnak-e lépni a unió szakminiszterei a nem EU-cégek, így az orosz óriás Gazprom európai energetikai befektetéseinek szabályozásában. A mai luxembourgi találkozón Berlin arra készül, hogy az erre irányuló erőfeszítéseknek megpróbálja útját állni – értesült az FT.com. A német kormány ugyanis ellenzi azt a viszonossági záradékot, amely a külföldi vállalatokat arra szorítaná, hogy uniós energiaszolgáltatókat csak az EU-cégekével azonos, nyílt piaci szabályok szerint vásárolhassanak meg.

A német ellenállás gyakorlatilag a soros francia EU-elnökség erőfeszítéseinek sikerét veszélyezteti az európai elektromosáram- és gázpiac működési szabályainak véglegesítésére. A közösség tagjai korábban – a júniusi párizsi energia-csúcstalálkozón – már eljutottak egy egyezménytervezetig, ennek véglegesítéséhez azonban szükség lenne néhány lezáratlan kérdés rendezésére, lehetőleg még a 2009-es európai parlamenti választások előtt.

Az energiacsomag kulcselemei – így a továbbító hálózatokra, a transznacionális szabályozási felügyeletre és a nem EU-országok erőműveire vonatkozó előírások – ugyanakkor még mindig vita tárgyát képezik. Az Európai Bizottság ragaszkodik a viszonossági klauzulához, mert megítélése szerint így képes fair üzleti környezetet teremteni valamennyi európai szolgáltató számára, és megakadályozni hatalmas, stratégiai jelentőségű energetikai vagyonok kiárusítását. Ez utóbbi Brüsszel szerint az energiatermelők és -szállítók kötelező szétválasztásának következménye lenne.

A Gazprom nyilvánvalóan az eladásra kerülő energetikai vagyon megszerzésében érdekelt, miközben megnőtt az EU-ban a bizalmatlanság Oroszországgal szemben azután, hogy 2005-ben csökkentette a gázszállításokat Ukrajnába, majd az idén csapatokat küldött Grúziába.

Bár a legtöbb tagállam támogatja a viszonossági záradékot, Németország több mint 40 százalékos függősége az orosz gázimporttól arra készteti Berlint, hogy ne szálljon szembe Moszkvával. A kétoldalú üzletkötések is e mellett szólnak. Ezért német részről úgy vélik, hogy az Európai Bizottságnak nem lehet vétójoga a befektetési döntések felett, azt ott kell hagyni a nemzeti szabályozó hatóságok kezében. VG

Európa függősége az orosz gáztól a jelenlegi 26-ról legalább 33 százalékra nő 2015-re – közölte a Gazprom második embere, Alexander Medvegyev, aki csak névrokona az orosz elnöknek.

Túl nagy hatalmat kapott a Gazprom Európában a kétoldalú egyezmények révén – állítják szakértők.

Európa függősége az orosz gáztól a jelenlegi 26-ról legalább 33 százalékra nő 2015-re – közölte a Gazprom második embere, Alexander Medvegyev, aki csak névrokona az orosz elnöknek.

Túl nagy hatalmat kapott a Gazprom Európában a kétoldalú egyezmények révén – állítják szakértők.-->