Oligarchák a pácban
Nemzetközi összehasonlításban is különösen érzékenyen érintette az orosz milliárdosok helyzetét a globális pénzügyi válság. Miközben az USA-ban a kétes fedezetű jelzálog-követelések okozták nagynevű pénzintézetek bukását, Oroszországban jelentős részben a felfújt tőzsdei és ingatlanpiaci árakon, valamint a könnyen jött nyugati hiteleken alapuló magánvagyonok sínylették meg az eseményeket. A Bloomberg becslése szerint a 100 leggazdagabb oroszt egybegyűjtő Forbes-listán szereplők 522 milliárdos összvagyonából 230 milliárd dollár vált semmivé. A helyzet komolyra fordulásával pedig számos nyugati befektető is a visszavonulás mellett döntött: a BNP Paribas 74 milliárd dollárra taksálja az augusztus óta Oroszországból kivont tőkeállományt – mutat rá az IHT.
A pénzügyi válság miatti hitel- és tőkeszűke hatásainak mérséklésére összesen 200 milliárd dollár értékben állított öszsze pénzügyi segélyprogramot a Kreml, amelynek közel felét a bankszektorba – ezen belül is elsősorban az állami pénzintézetekbe – kívánja pumpálni Dmitrij Medvegyev elnök. Ez a hatalmas summa is kevésnek tűnik viszont a kötelezettségek tükrében: júliusban az orosz bankszektorban összesen 193, a vállalatoknál pedig 295,5 milliárd dollárra rúgott a Nyugatról felvett hitelek állománya, amelyből a negyedik negyedévben 47 milliárd törlesztése válik esedékessé. Mivel fedezetként a legtöbb esetben részvénycsomagok szolgálnak, elképzelhető, hogy „téli akciós kiárusítás” következik év végén az orosz vállalatok körében – írja a Die Presse.
A Kremlnek még kapóra is jöhet a helyzet. Elemzők szerint ugyanis a Moszkva ellenőrzése alatt álló pénzintézetek a piac „megtisztítására” használhatják fel a helyzetet, az állami vállalatok pedig nagy volumenben juthatnak részesedéshez a magánkézben lévő meggyengült iparvállalatokban. A válság nyilvánvaló hatásai és az oligarchák közötti hatalmi térkép átrajzolódása közepette ugyanakkor Vlagyimir Putyin miniszterelnök továbbra is úgy emlegeti a pénzügyi válságot, mintha az az USA problémája lenne, amely maga alá temeti Washington eddigi vezető gazdasági szerepét. VG
Milliárdosok sorsa (válság előtti becsült vagyon)
Szulejman Kerimov (18,4 milliárd dollár)A dagesztáni származású üzletember még idejében megvált Gazprom- és Szberbank-részvényeitől, ám jelentős összegeket fektetett nyugati befektetési banki papírokba, éppen azok nagyarányú leértékelődése előtt.
Vlagyimir Potanyin (22,4 milliárd dollár)
A Norilszk Nikkel legnagyobb részvényeseként súlyos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, miután a cég értéke 50,1 milliárd dollárról 13,7 milliárdra csökkent.
Oleg Gyeripaszka (28,6 milliárd dollár)
A leggazdagabb orosznak tartott alumíniummonopolista a Bloomberg szerint 16 milliárdot bukott eddig a válságon, és a német Hochtiefben, illetve a kanadai Magnában szerzett részesedéseit is elveszítette.
Mihail Prohorov (22,6 milliárd dollár)
A válság egyik legnagyobb oroszországi nyertesének tekintik: az év elején megvált fémipari érdekeltségeitől mintegy tízmilliárd dolláros vételáron, amelyet most elértéktelenedett vállalatrészek felvásárlására használ.
Vagit Alekperov (14,3 milliárd dollár)
A Lukoil igazgatótanácsának elnökeként és a vállalat nagyrészvényeseként igen érzékenyen érintette a bakui olajmunkás fiát, hogy a cég értéke év eleje óta több mint 80 milliárd dollárról 27,8 milliárdra zsugorodott.
Roman Abramovics (24,3 milliárd dollár)
A Londonban élő milliárdos tulajdonában lévő Evraz acélkonszern értékének mintegy ötödét veszítette el az utóbbi hónapokban
a tőzsdei árfolyamesések miatt.
Jurij Kovalcsuk (1,9 milliárd dollár)
Felemelkedését Vlagyimir Putyin exelnökkel ápolt barátságának köszönhette, de most ez sem mentette meg a tulajdonában lévő 30,4 százaléknyi Rosszija Bank-részvény tőzsdei leértékelődésének negatív hatásaitól.
A dagesztáni származású üzletember még idejében megvált Gazprom- és Szberbank-részvényeitől, ám jelentős összegeket fektetett nyugati befektetési banki papírokba, éppen azok nagyarányú leértékelődése előtt.
Vlagyimir Potanyin (22,4 milliárd dollár)
A Norilszk Nikkel legnagyobb részvényeseként súlyos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni, miután a cég értéke 50,1 milliárd dollárról 13,7 milliárdra csökkent.
Oleg Gyeripaszka (28,6 milliárd dollár)
A leggazdagabb orosznak tartott alumíniummonopolista a Bloomberg szerint 16 milliárdot bukott eddig a válságon, és a német Hochtiefben, illetve a kanadai Magnában szerzett részesedéseit is elveszítette.
Mihail Prohorov (22,6 milliárd dollár)
A válság egyik legnagyobb oroszországi nyertesének tekintik: az év elején megvált fémipari érdekeltségeitől mintegy tízmilliárd dolláros vételáron, amelyet most elértéktelenedett vállalatrészek felvásárlására használ.
Vagit Alekperov (14,3 milliárd dollár)
A Lukoil igazgatótanácsának elnökeként és a vállalat nagyrészvényeseként igen érzékenyen érintette a bakui olajmunkás fiát, hogy a cég értéke év eleje óta több mint 80 milliárd dollárról 27,8 milliárdra zsugorodott.
Roman Abramovics (24,3 milliárd dollár)
A Londonban élő milliárdos tulajdonában lévő Evraz acélkonszern értékének mintegy ötödét veszítette el az utóbbi hónapokban
a tőzsdei árfolyamesések miatt.
Jurij Kovalcsuk (1,9 milliárd dollár)
Felemelkedését Vlagyimir Putyin exelnökkel ápolt barátságának köszönhette, de most ez sem mentette meg a tulajdonában lévő 30,4 százaléknyi Rosszija Bank-részvény tőzsdei leértékelődésének negatív hatásaitól.-->
