Uniós energiaegyezség

Kompromisszum. Lehetőségük lesz a tagállamoknak megakadályozni egy külföldi energetikai konszern felvásárlási akcióját abban az esetben, ha a tranzakció veszélyeztetheti a belföldi piaci versenyt – állapodtak meg az unió illetékes miniszterei a hét végén. Az egységes EU-s belső energiapiac keretfeltételeit biztosító tervezet hosszú egyeztetés és több kompromisszum árán jött létre, ugyanakkor hatálybalépéséhez az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, amely a tervek szerint a jövő év első felének cseh elnöksége alatt lesz esedékes.

Az energiapiaci liberalizációban előrébb tartó tagországok kitartóan ragaszkodtak hozzá, hogy cégeik nagyobb védelmet élvezhessenek a nagy külföldi konszernek felvásárlási kísérleteivel szemben. A tető alá hozott megállapodás értelmében a nemzeti szabályozó hatóságok megakadályozhatják, hogy egy energiatermeléssel foglalkozó cég egy korábban már leválasztott, csak elosztással foglalkozó vállalatot felvásároljon, ismét egy tulajdonos kezében egyesítve a két tevékenységet. A vétóhoz ugyanakkor az Európai Bizottság jóváhagyása is szükséges lesz – írja a Der Standard.

A tagállamok által pénteken jóváhagyott egyezség kompromisszumot jelent ahhoz a korábbi elképzeléshez képest, amely a már jelenleg is egy tulajdonoshoz tartozó termelő és elosztó vállalatok kényszerű különválasztását írta volna elő a nagyobb piaci verseny érdekében. A megállapodás főleg a szétválasztásban már előrehaladt Hollandiának, Luxemburgnak, Lettországnak, Portugáliának és Spanyolországnak segít abban, hogy megakadályozza a francia vagy német óriáskonszerneket elosztóhálózataik felvásárlásában – mutat rá az EUobserver.

A miniszterek szintén jóváhagyták az úgynevezett „Gazprom-záradékot”, amely az EU-n kívüli nagyvállalatokat korlátozza majd abban, hogy felvásárolják a disztribúcióra szolgáló infrastruktúrát. Ugyanakkor a témában a németek által kikényszerített egyezmények csalódást okoztak Lengyelországnak és a balti államoknak. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis uniós vétó vonatkozott volna minden olyan külső országból érkező befektetőre, amelynek a piaca nem ugyanolyan mértékben nyitott az EU-s cégek előtt, mint fordítva. Az orosz gázimporttól 40 százalékban függő németek szája íze szerint való végső verzió szerint ugyanakkor a tagállamok egyenként mérlegelhetik, beengedik-e a külső vállalatot a piacukra, vagy sem. VG

Martin Bartenstein osztrák tárcavezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentése elképzelésének a megtartása mellett nagyszabású kedvezményeket kell biztosítani az energiaintenzív európai iparágak számára versenyképességük megőrzése érdekében.

Martin Bartenstein osztrák tárcavezető ugyanakkor azt is hangsúlyozta: a szén-dioxid-kibocsátás 20 százalékos csökkentése elképzelésének a megtartása mellett nagyszabású kedvezményeket kell biztosítani az energiaintenzív európai iparágak számára versenyképességük megőrzése érdekében.

-->