A tb segíthetne a kórházakon
A pénzügyi válság miatt megváltoztatott költségvetési előirányzat nominálértéken 10-15 milliárd forinttal többet szán az egészségügynek az ideinél – állítja Székely Tamás szakminiszter. Ezt azért kell megbecsülni, mert a gazdasági recesszió miatt várható foglalkoztatáscsökkenés következtében kevesebb lesz a bérek után fizetendő járulék, s várhatóan mérséklődnek a fogyasztási adókból származó bevételek is, ez negatívan hat az Egészségbiztosítási Alap (EA) bevételére. Az eredeti költségvetési javaslatban egyébként az ideinél 50 milliárddal többet terveztek az összevont szakellátásra (alap-, járó- és fekvőbeteg-ellátás), ez 7 százalékos növekedést jelentett volna az EA büdzséjében – tette hozzá a tárcavezető.
A pénzügyi nehézségek ellenére sem fogadható el, hogy a gyermekgondozási díj vagy akár annak 21 milliárd forintos tb-járuléka terhelje az egészségbiztosítási alapot – mondta korábban lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász –, mivel e juttatás mögött nincs járulékbefizetés, az a szociális ellátórendszer része. Barátságtalan lépésnek tartaná azt is, ha ismét az egészségügyet áldoznák fel a pénzügyi nehézségek oltárán, hiszen a gyógyszerkassza szigorításai, a kórházi teljesítmények korlátozása és a betegek tb-jogviszonyának ellenőrzése révén tavaly 27, az idén pedig várhatóan 60 milliárd forint többlet keletkezik az alapban, miközben az alulfinanszírozott intézmények eladósodtak. Ez utóbbival kapcsolatban Kökény Mihály, a parlament egészségügyi bizottságának szocialista elnöke úgy fogalmazott: a múlt évi szufficit csak egészségügyi célra fordítható, felhasználása a stabilizálódás függvénye. Az idei megtakarításról a 2008-as költségvetés jövő őszi zárszámadásakor dönt a parlament.
Úgy tűnik hát, egyelőre nem tudni, milyen segítséget kaphatnak a csaknem 68 milliárd forintra becsült adósságcsapdába került kórházak, pedig közel ötödük fennmaradásához külső segítség kell. A többiek úgy próbálnak talpon maradni, hogy zsonglőrködnek a még le nem járt beszállítói tartozások kiegyenlítésével – jegyezte meg Varga Ferenc, a Magyar Kórházszövetség elnöke.
Ám a zsonglőrködés nem tarthat örökké, hiszen Polák László, az Orvostechnikai Szövetség alelnöke úgy látja: ha a forgalmazók nem kapnak majd banki hitelt, le kell állniuk a kórházak ellátásával. Megoldás lehetne, ha az EA idei megtakarításából – amelynek összege nagyjából annyi, mint a kórházi adósságállomány – a kiegyenlítetlen számlákat rendeznék, így fellélegezhetnének az intézmények és a beszállítók is. A forgalmazók számításai szerint a jövő évi, módosított költségvetési előirányzat nem sok jóval kecsegtet, 22 milliárd forinttal kevesebb jut az összevont szakellátásra, ez 6 százalékos csökkenés az ideihez képest, holott már most 4 százalékos inflációval számolnak – jegyezte meg az alelnök.
A kórházszövetség – a további eladósodás megállítása érdekében – a gyógyítási alapdíjak növelését sürgeti, hiszen az intézmények finanszírozása tavaly április óta változatlan. A 146 ezer forintos egy betegesetre jutó díjat ugyanis nem korrigálták a gyógyításhoz felhasznált eszköz- és energiaárak emelkedésével, s míg tavaly 35-40 milliárd forint kiegészítő díjat kaptak, az idén ez is elmaradt.
