A térségben élő 45 ezer árvízi biztonságát javító beruházás 16,5 milliárd forintba került. A tározót Szabó Imre környezetvédelmi és vízügyi miniszter adta át pénteken. A miniszter beszédében hangsúlyozta: a Vásárhelyi-terv a magyar vízügy egyik legnagyobb szabású fejlesztése, ami jelentős mértékben növeli a Tisza mentén élő másfél millió ember árvízi biztonságát.
A most átadott Velencei-tó méretű tározó az első abból a hatból, ami a tervek szerint 2013-ig megépül a Tisza-mentén. Az Új Magyarország Fejlesztési Tervben 110 milliárd forint áll rendelkezésre a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésére. Ez az összeg a többszöröse annak, mint amit az elmúlt években erre a célra a költségvetés biztosítani tudott. - jelentette ki Szabó Imre. Az árapasztó tározó a Bodrogközben, Nagyrozvágy, Cigánd és Pácin települések közigazgatási területén található. A közel 25 négyzetkilométeres alapterület nagyjából a Velencei-tó területének felel meg. A tározó átlagos vízmélysége 3,8 méter.
A mintegy 24 km hosszú töltés teljes hosszán kerékpárutat alakítottak ki, elkészült 46 vízkormányzási műtárgy, és a Cigándtól Ricse felé vezető közúton egy 100 méter hosszúságú hidat is meg kellett építeni. Kialakítottak 500 hektár vizes élőhelyet, és 10 km hosszan kisvízfolyásokat is rehabilitáltak. Az elárasztásra a becslések szerint harminc-negyven évente kerülhet sor. A tározó "kapuja" a Cigánd határában megépült be- és leeresztő műtárgy. A hatalmas, kétszintes vasbeton szerkezet alsó szintjén a tájgazdálkodáshoz szükséges víz beeresztésére szolgáló nyílások találhatók. Felettük az árvízi többletvíz beeresztésére alkalmas, lényegesen nagyobb zsilipek helyezkednek el, amelyek másodpercenként 430 köbméter vizet képesek átereszteni. A létesítmény méreteiből fakadóan is tekintélyt parancsoló: a műtárgy pillérei 9,3 méter magasak, a szerkezet 43 méter széles. A zsilip megépítéshez 20 ezer köbméter vasbetonra volt szükség, amiből 25-30 tízemeletes házat is fel lehet építeni.
A Cigándi tározó építése 2005 nyarán kezdődött meg, az egyik legnagyobb kivitelező a konzorciumban dolgozó Vegyépszer Zrt. volt. A projektgazda a Vízügyi és Környezetvédelmi Központi Igazgatóság, a tározót az Észak-magyarországi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság fogja működtetni. A beruházás összköltsége 16,5 milliárd forint, melynek felét a hazai költségvetés, felét a Nemzeti Fejlesztési Terv keretein belül az biztosította (8,2 milliárd forint hazai költségvetési, 8,3 milliárd pedig uniós forrás). A tározóhoz kacsolódóan jelentős infrastrukturális fejlesztések történtek a térségben. Cigándon, Ricsén, Tiszakarádon, Nagyrozvágyon és Pácinon összesen mintegy 5,7 milliárd forint értékben szennyvízberuházás, belterületi vízrendezés, útépítés és szelektív hulladékgyűjtési beruházás valósult meg. A fejlesztésekhez a kormány 4,8 milliárd forintos támogatást biztosított az önkormányzatoknak.
A tározó - amelynek területén és annak környezetében 3500 hektár tájgazdálkodási mintaterületet alakítottak ki - nem csupán az árvízi biztonságot növeli, hanem lehetővé teszi a természetes ártérre jellemző vízviszonyok visszaállítását, és ezzel megteremti az ártéri gazdálkodás kereteit. Mindez tájhasználat-váltást eredményezhet, a mostani szántók mellé erdők, gyümölcsösök, legelők és kaszálók kerülhetnek, de halászatra is lehetőség nyílik. A tájhasználat-váltást segítik a környezetbarát gazdálkodási módok támogatására nagy hangsúlyt helyező Új Magyarország Vidékfejlesztési Program (ÚMVP) jövő évtől induló konstrukciói. Az ezredforduló rendkívüli tiszai árhullámai világossá tették, hogy az árvízvédelmi képesség nem növelhető a töltések vég nélküli emelésével. A vízügyi szakemberek felülvizsgálták a Tisza-völgy árvízvédelmi elveit, és elkészült a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése (VTT). Ennek három fő eleme van: fejlesztik a már üzemelő árvízvédelmi létesítményeket, javítják a nagyvízi meder - az árvízvédelmi töltések közötti terület - vízszállító képességét, és az árhullám levonulásakor a felesleges vízmennyiséget a folyó mentén újonnan épített tározó-rendszerbe eresztik. A legszükségesebb hullámtéri beavatkozásokkal és a tervezett, tíz-tizenkét tározóból álló rendszer segítségével - amely másfél milliárd köbméter árvíztömeg visszatartására lesz alkalmas - a Tisza hazai hossza mentén mintegy 1 méteres vízszintcsökkentés érhető el.
A Cigándi és a Tiszaroffi tározók átadását követően 2013-ig további négy árvízszint-csökkentő tározó épülhet meg uniós támogatással: a Nagykunsági, a Hanyi-Tiszasülyi, a Szamos-Kraszna közi és a Beregi. A hat tározóval és 2013-ig elkészülő hullámtéri beavatkozásokkal a Tisza teljes hazai hosszán átlagosan 50-60 centiméteres árvízszint-csökkentést lehet majd elérni, amivel jelentősen növekszik a Tisza mentén élő mintegy másfél millió ember árvízi biztonsága.
