Folytatódó inflációcsökkenés

Folytatódik a múlt hónapban megkezdődött gyors dezinfláció, megszelídültek az élelmiszer- és az energiaárak is. Mindez már elég indok lenne a jegybanki kamatcsökkentésre, ha éppen nem a pénzpiacok likviditásáért és a pénzügyi stabilitás fenntartásáért kellene küzdenie az MNB-nek. Októberben az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,2 százalék volt, éves összehasonlításban az árak 5,1 százalékkal növekedtek – tette közzé a KSH. Ez 2006 szeptembere óta – amikor életbe léptek a fiskális megszorítások, emelkedett az áfakulcs és több hatósági ár – a legalacsonyabb ütem. A megelőző hónapban 5,7, augusztusban pedig még 6,2 százalékos volt a pénzromlás. A maginfláció is gyors ütemben mérséklődik, októberben már csak 4,6 százalékos volt. Az első tíz hónapban átlagosan 6,5 százalékkal voltak magasabbak az árak; ez a szint annak tudható be, hogy az év első felében az importált infláció miatt nem csökkent olyan ütemben a pénzromlás mértéke, mint előzetesen számítani lehetett.

Havi alapon az élelmiszerek árai négy hónap csökkenés után 0,3 százalékkal emelkedtek, ez azonban elmarad a tavaly ilyenkor megfigyelt 2 százaléktól. Az éves drágulás 2006 júliusa óta a legalacsonyabb, 6,3 százalékos volt. Ráadásul a mostani enyhe áremelkedésben is az idényáras termékek játszották a fő szerepet, ez rendszerint nem okoz tartós feszültséget. A legnagyobb mértékben – 4,9 százalékkal – a ruházkodási cikkek árai nőttek a szezonváltás következtében.

Átlag feletti növekedés volt a szeszes italok, a dohányáruk és a háztartási energia (0,4-0,4 százalék) esetében, a 6,5-es lakossági gázáremelés csak a novemberi számokban fog megjelenni. Az utóbbi cikkcsoport éves drágulása azonban így is messze az átlagot meghaladó, 16,1 százalékos volt, ezen belül a vezetékes gáz ára 31,5 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkeké az átlaggal közel megegyező mértékben (0,1 százalék) növekedett. Ez annak fényében igen kedvező, hogy a cikkcsoport árát a forint árfolyama befolyásolja a leginkább, és az jelentősen gyengült a hónap folyamán. Az egyéb cikkek körében árcsökkenés (0,9 százalék) volt megfigyelhető, ezen belül a járműüzemanyagoké – a kőolaj jegyzésével párhuzamosan – 3,2 százalékkal csökkent. A szolgáltatások árai nem változtak az előző hónaphoz képest.

Vélemények. Bár a nyár végi forinterősödést ősszel látványos gyengülés követte, Németh Dávid, az ING Bank szakértője szerint ennek összességében alig volt hatása az inflációra, hiszen az éves átlagos euróárfolyam így is 255 forint lehet, ez közel van az utóbbi évek átlagához. Az inflációs kilátásokat ezzel együtt is jónak értékeli, szerinte jövő decemberre 3 százalék alá is mehet a tizenkét havi pénzromlás, teljesülhet az inflációs cél. Ebben jelentős szerepet játszik a bekövetkező recesszió is, extrém esetben olyan helyzetbe is kerülhet az MNB, hogy „alullövi” az inflációt – fejtette ki Németh. Hoszszabb, hároméves időtávon azonban már jelentkezhet a mostani pénzügyi mentőcsomagok által felhígított pénzkínálat, valamint a megnövekedett adósság hatása is, ennek kezelésére valószínűleg újabb tervet kell majd kidolgozniuk a világ jegybankjainak.

Kedvezők a középtávú inflációs kilátások Gárgyán Eszter, a Citibank elemzője szerint is, aki némileg azért magasabb, 3,3 százalékos 2009 végi drágulással kalkulál. Az élelmiszerárak a várakozásoknál is gyorsabban csökkennek, és az alap inflációs folyamatokban is enyhülés mutatkozik. Mindennek ellenére jegybanki kamatcsökkentésre csak 2009 első negyedévében számít a szakértő, mivel az MNB rendkívül óvatos mozgásokra kényszerül a pénzpiaci turbulenciák miatt. Az októberben soron kívül 300 bázisponttal emelt alapráta csökkentése csak kisebb, 50 bázispontos lépésekben képzelhető el Gárgyán szerint.