A mentőövet ugyanis csak a 200 milliárd forintnál nagyobb szavatolótőkével rendelkező hitelintézetek vehetik igénybe, s így felmerül a kérdés, nem torzítja-e a tervezett intézkedés a versenyt, nem jelenti-e a kisebb bankok hátrányos megkülönböztetését. Erről végső soron az Európai Bizottság versenyügyi főigazgatóságának kell döntenie. A közösségi versenyszabályok értelmében ugyanis bármilyen, nem „bagatell” összegű állami támogatást először Brüsszelben kell jóváhagyatni.
A magyar kormány eddig hivatalosan nem jelentette be a bankmentő csomag tervét a bizottságnak – válaszolta érdeklődésünkre Jonathan Todd, a bizottság versenyügyekben illetékes szóvivője. Todd tájékoztatása szerint a bizottság október 13-án kiadott állásfoglalása világos útmutatót ad a tagállami kormányok számára, miként segíthetik meg bankjaikat a mostani pénzügyi válság során anélkül, hogy összeütközésbe kerüljenek a közösségi versenyjoggal.
Az útmutatás értelmében a pénzintézeti mentőcsomagoknak alapvetően hat feltételnek kell megfelelniük. Egyrészt diszkriminációmentes hozzáférést kell biztosítaniuk a piaci szereplők számára az állami segítséghez, másrészt az állami kötelezettségvállalásnak időben korlátozottnak kell lennie, harmadrészt a segítségnek a beavatkozási területet illetően is korlátozottnak kell lennie; csak a válság miatt megmentendő területekre szabad kiterjednie, vagyis a banktulajdonosok nem hozhatók indokolatlanul előnybe az adófizetők pénzéből. Az állami segítség feltétele ezenfelül, hogy a kedvezményezett bankok is vállaljanak részt a mentőakció költségeiből, továbbá, hogy megfelelő szabályokat fogalmazzanak meg a kedvezményezettek részére, amelyek meggátolják, hogy visszaélésekre kerüljön sor. Az unió feltétele végül az is, hogy a bankmentő akciókat – a pénzügyi szektorban és a kedvezményezett bankoknál egyenként is – megfelelő strukturális kiigazító intézkedéseknek kell követniük.
Első ránézésre a magyar mentőcsomag több feltételt is sérthet. Ha így van, akkor intenzív tárgyalások indulnak meg a magyar kormány és az Európai Bizottság között arról, miként lehet EU-konformmá alakítani azt. Neelie Kroes versenyügyi biztos az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta, hogy Brüsszel nem „vizezheti fel” az érvényes közösségi versenyjogi szabályokat, és nem is tekinthet el alkalmazásuktól a pénzügyi válság miatt, mert ez a szabályrendszer nem a probléma része, hanem a megoldásé.
Brüsszel egyébként az elmúlt hetekben jó néhány tagállam bankmentő csomagját hagyta már jóvá. Volt köztük olyan (például a svéd), amelyet a megfelelő előkészítésnek köszönhetően gyakorlatilag azonnal át lehetett engedni, más esetekben azonban akár több hétig tartó egyeztetésekre is szükség volt, mire egy-egy kormány megértette, hogyan tudja a közösségi versenyszabályoknak megfelelővé alakítani a tervezett intézkedéseit. Ez történt például a francia és a portugál esetben.
Jonathan Todd szerint a bizottság akár a bejelentéstől számított 24 órán belül is meg tudja vizsgálni és el tudja fogadni a tervezett bankmentő akciókat. Ennek azonban az a feltétele, hogy a bejelentés (brüsszeli zsargonban notifikáció) a fent említett valamennyi kritériumnak megfeleljen. A Pénzügyminisztérium lapzártánkig nem válaszolt arra a kérdésünkre, hogy mikor küldi el a notifikációt Brüsszelbe.
Kritériumok
(az állami bankmentő segélyakciók elé állított brüsszeli versenyjogi feltételek)- diszkriminációmentesség
- időbeli és hatálybeli korlát
- banki társfinanszírozás
- visszaélések kizárása
- szerkezetátalakító lépések
- diszkriminációmentesség
- időbeli és hatálybeli korlát
- banki társfinanszírozás
- visszaélések kizárása
- szerkezetátalakító lépések -->
