Folytatódik a bérszkander

A Magyarországon működő német cégek jövőre 6,2 százalékos béremelést terveznek – derült ki a Német–Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK), valamint a bécsi Kienbaum tanácsadó cég javadalmazási felméréséből, amelyet tegnap mutattak be Budapesten. Annak ellenére, hogy a felmérés az október végi véleményeket tükrözi, nem lesz nagy a valós bér és a mostani prognózis közötti különbség – fejtette ki Maria Smid, a Kienbaum munkatársa. A 6,2 százalékos adat egyébként közel áll az Országos Érdekegyeztetési Tanácsban (OÉT) a kormányoldal részéről javasolt 3–6 százalékos bérajánlási sávhoz, azonban igen távol van a munkaadói oldal által szorgalmazott 0–3 százaléktól. A munkavállalók egy része korábban 6–6,2 százalékot szeretett volna elérni, de a kormány által ajánlott 3–6-os sávot is jó egyezkedési alapnak tartják.
Ma pedig folytatódnak a bértárgyalások az OÉT-ben. Az egyezkedési pozíciókat a tegnap közzétett novemberi inflációs adat (4,2 százalék) és a kedvező jövő évi prognózis is befolyásolhatja.
A kompromisszumkészséget segíthetik a vártnál alacsonyabb inflációs számok – mondta lapunknak a munkavállalói oldal képviseletében Pataky Péter, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke. Hozzátette: a szakszervezetek alapvetően a Pénzügyminisztérium által a jövő évre előre jelzett 4,5 százalékos inflációból indulnak ki, de az ennél alacsonyabb számról szóló prognózisok segíthetik az előrelépést, jobb reálpozíciókat feltételezve enyhíthetik a nyomást. Ennek ellenére az OÉT-megegyezéshez szükség lesz a munkáltatók álláspontjának jelentős elmozdulására, hiszen ők még mindig ragaszkodnak ahhoz, hogy a bérajánlási sáv nullával kezdődjön.
Még ha 0–6 százalékos sávot is ajánlanának, ha ott van a nulla, az olyan, mintha nem ajánlanának semmit – mondta Pataky, aki szerint a magyar munkaadóknak példát kellene venniük a német cégekről. A német piac recesszióját hirdetik mindenfelé; ha ők a recessziós kilátások ellenére 6,2 százalékot terveznek, abból okulhatnának a magyar munkáltatók is – javasolta Pataky.
A sávos bérajánlás éppen azért van, hogy a jobb helyzetben lévő cégek jobb bérfejlesztést tudjanak megvalósítani – mondta ugyanakkor Dávid Ferenc, a munkáltatói oldal szóvivője, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Ám óva intett attól, hogy a rossz helyzetben lévő vállalatok is emeljenek. Azt például nem tartaná elfogadhatónak, hogy veszteséges önkormányzati és állami tulajdonú cégeknél bérfejlesztés legyen. A német felmérésnek szerinte nem szabad túl nagy figyelmet szentelni, hiszen a megkérdezett vállalkozások csak a magyarországi cégek egy szűk körét fedik le. Ráadásul a DUIHK felmérése október végi álláspontokat tükröz, a VOSZ főtitkára szerint pedig azóta csúcsosodott ki igazán a válság.
Azon a szakaszon már túl vagyunk az OÉT-ben, hogy az inflációs prognózisokról számháborúzzunk, azok amúgy is folyamatosan változnak – szögezte le Dávid. Alapvetően nem ez fogja befolyásolni, hogy merre mozognak a frontvonalak. Igaz – tette hozzá, Pataky Péterrel egyetértve –, a kedvező előrejelzések enyhíthetik az oldalakon a nyomást. A VOSZ-főtitkár szerint nagy érdek fűződik minden oldal részéről a mielőbbi megállapodáshoz.