Vélemények
Lars Bosse. A Német–Lengyel Kamara ügyvezető igazgatója. Lengyelország 2008-ban újfent egy sikeres évre tekinthet vissza. A gazdaság növekedése mintegy 5 százalék lesz, a külkereskedelmi forgalom körülbelül 20 százalékkal bővül, a működőtőke-befektetések pedig meghaladják a 10 milliárd eurót. A munkanélküliségi ráta 9 százalékos mértéke évek óta az egyik legalacsonyabb, és az inflációs ráta is újra csökken.
Ez utóbbi azonban elsősorban a globális gazdasági válságnak tulajdonítható, amely a gazdaság egyéb területein is egyre inkább érezteti a hatását. Novemberben évek óta először csökkent az elektromos áram fogyasztása, az előző hónaphoz képest 5 százalékkal. A helyi pénzügyi intézetek stabil helyzetének, a továbbra is kedvező munkaerő-piaci kilátásoknak, valamint a növekvő kereseteknek köszönhetően a belföldi kereslet jövőre tovább emelkedhet. Rosszabbak a kilátások azonban a kivitellel kapcsolatosan, amelynek mintegy negyede Németországba irányul. Bár a legtöbb lengyel gyártó a gazdasági válság hatásait most még csekély mértékben érzékeli, majd elválik, hogy a jelenlegi globális gazdasági környezetben a lengyel kormány által kitűzött 3,8 százalékos gazdasági növekedés elérhető lesz-e.
Michael Kern. A Német–Szlovák Kamara ügyvezető igazgatója. Szlovákiában, ahol a gazdaság az elmúlt években rohamos növekedést mutatott, 2009-ben érezhetők lesznek a nemzetközi pénzügyi válság hatásai, a gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzések jelentősen alacsonyabbak az előző évek adatainál. De minden válság új esélyeket is teremt. Szlovákiában továbbra is relatíve magas a termelékenység, és különösen az autóiparban jók a hatékony termelés feltételei. Emellett az euró bevezetése biztonságosabb tervezhetőséget jelent.
Mindezek ellenére Szlovákiában is marad javítanivaló. 2008 végén egy új törvény avatkozott be visszamenőleg az energiakonszernek privatizációs szerződéseibe, amelynek értelmében az energiahivatal számára tett energiaár-javaslatokat a cégek közgyűlésének előzetesen jóvá kell hagynia, holott a privatizációs szerződések megkötésekor a befektetőknek eredetileg menedzsmenttöbbséget ajánlottak (az állam 51 százalékos tulajdonrésze mellett), és ez a megváltozott törvényi szabályozás következtében meghiúsulhat. Ha viszont a befektetők már nem bízhatnak meg az állam szerződésben foglalt ígéreteiben, az nem tesz jót egy befektetési célország megítélésének.
Szlovákia tőkevonzási képességét továbbra is sújtja a szakképzett munkaerő hiánya. Különösen most lenne szükség több befektetésre a szakképzési rendszerbe. Ez egyébként nemcsak a külföldi befektetők érdekeit szolgálná, hanem a szlovák gazdaság egészének a versenyképességét is növelné, hiszen a viszonylag alacsony bérköltségek nyújtotta gazdasági előnyre a jövőben már nem támaszkodhat az ország.
Bernard Bauer. A Német–Cseh Kereskedelmi Kamara ügyvezető igazgatója. Csehország gazdasága három éven át kiemelkedően élénk konjunktúrát tudott felmutatni, évi 6 százalékosnál gyorsabb növekedési rátákkal. Ez a növekedési ütem azonban már 2008-ban érezhetően lassult. Erős exportorientációja miatt Csehország egyre jobban érzi a világgazdasági hanyatlás hatásait. Különösen az eurózóna csökkenő kereslete sújtja a gazdaságot, hiszen ebbe a térségbe irányul a cseh kivitel 70 százaléka. Ezen belül egyedül Németország veszi át a cseh termékek 30 százalékát. A legsúlyosabban a járműipart és a gépgyártást érinti a válság, de a beszállítókat is nehéz helyzetbe hozza a gyengülő piac. Mindezek hatására a jövő évi bruttó hazai termék növekedése előrejelzéseink szerint 2-3 százalékra esik vissza.
