Bajnai: a kapitalizmus két alappillére a mohóság és a félelem
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságSchmidt Mária, az intézet főigazgatója bevezetőjében felvetette: az 1929-33-as válság ismétlődik meg, vagy más forgatókönyv valósul meg? A kapitalizmus nem ideológia, hanem gépezet, amelynek két alappillére a mohóság és a félelem, a piacokat ez a két elem tartja egyensúlyban - mondta Bajnai Gordon. Az inga korábban a mohóság irányába lengett ki, most a félelem irányába, amelynek jellemzője, hogy a pénzpiacokról eltűnt a bizalom - tette hozzá a miniszter.
Surányi György szerint a kapitalizmus válságokon keresztül fejlődik. A volt jegybankelnök elemzésében rámutatott: az utóbbi 10-15 évben néhány ország, főleg az USA hihetetlenül laza költségvetési és monetáris politikát követett, s fizetésimérleg- hiányát, azaz külső eladósodását mások finanszírozták. A bankrendszerben eltűnt pénzt a hitelfelvevőknél kell keresni, akik ezekkel a saját fogyasztásukat és a gazdasági növekedést segítették elő, és a bankrendszerbe visszajutatott pénz a betétesekhez kerül, akik megtakarítottak - vezette le a folyamatot a közgazdász professzor.
A kormány 1.400 milliárd forint összegű finanszírozási csomaggal segíti a kis- és középvállalkozásokat, az európai uniós források felhasználását felgyorsítja, és segíti a munkahelyek megőrzését - felelte Schmidt Mária kérdésére Bajnai Gordon. A gazdasági miniszter elmondta: lényegében a bankrendszer is egy közmű, amelynek a pénzáramlást kell megvalósítania, de a magyar bankrendszer ezt a feladatát nagyon lassan teljesíti.
A IMF és az EU által megnyitott 20 milliárd eurós hitelkeretből 2 milliárd eurót a bankrendszer garanciakeretére kívánja fordítani a kormány, emellett az összegből a lejáró államadósság megújítása és a jegybank tartalékainak feltöltése lehetséges, jóléti célokra nem lehet költeni - tette hozzá. Bajnai Gordon többször hangsúlyozta, hogy a munka becsületét és tiszteletét kell visszahozni a magyar társadalomba, s az adórendszert is ennek a célnak kell alárendelni.
Véleménye szerint még az első félévben meg kell hozni azokat a döntéseket, elsősorban az adórendszerben, amelyek segítségével minél előbb fel lehet gyorsítani a magyar gazdaság növekedését. Annál is inkább, mivel jelenleg a magyar gazdaság növekedési potenciálja 2 százalék, szemben a régió többi országának 4,5 százalékos ütemével - magyarázta Bajnai Gordon.
Surányi György egyetértett a miniszterrel abban, hogy a súlyos likviditás problémát kell gyorsan megoldani. Véleménye szerint a bankok által az MNB-ben elhelyezett többszáz milliárd forint hiányzik a pénzpiacról, s jelenleg az MNB még nem tudja, hogy ezeket az összegeket hogyan lehet "visszanyomni a rendszerbe". A kérdés az, hogy képes-e a monetáris rendszer kényszerhelyzetbe hozni a bankokat annak érdekében, hogy azok kölcsönt nyújtsanak a hitelképes vállalkozásoknak - fogalmazta meg a dilemmát a jegybank volt elnöke.
