Gázvita: Továbbra sem érkezik orosz gáz Európába
Az ukrán fél műszaki megállapodást készített elő, remélve, hogy az orosz Gazprom azt elfogadja. Juscsenko újra hangsúlyozta: Ukrajna január elseje óta nem vett el jogtalanul az Európának szánt orosz gázból, nem tett semmit a gázszállítások leállítására, megbízható tranzitország, és nem tartozik Oroszországnak gázért.
Alekszandr Medvegyev, a Gazprom vezérigazgató-helyettese szerint azonban Ukrajna akadályozza a tranzitot, az orosz félnek fizikailag nincs módja arra, hogy gázt jutasson az ukrajnai vezetékrendszerbe.
Az ITAR-TASZSZ hírügynökség jelentése szerint Oleg Dubina, az ukrán Naftogaz vezérigazgatója kedden Kijevben beismerte: Ukrajna valóban nem tudja fogadni az orosz exportgázt, mert ebben az esetben az ország nagy területei gázellátás nélkül maradnának. A vezetékeken ugyanis - az Ukrajnának való orosz gázszállítások hiányában - az utóbbi napokban visszafelé szállították a gázt a nyugati országrészben lévő tárolókból, ezért a gáz áramlását meg kell fordítani, amihez idő kell.
Vlagyimir Putyin orosz kormányfő a helyzetet értékelve kijelentette, hogy az Európába irányuló orosz gázszállításokkal kapcsolatos minden további kérdést "az ukrán kollégákkal és az Európai Unión belüli partnerekkel közösen kell eldönteni". Hangsúlyozta, hogy Moszkva mindenekelőtt a konfliktustól legtöbbet szenvedett országok - a balkáni államok és Szlovákia - igényeit szándékozik kielégíteni, de nem zárta ki, hogy ezzel kapcsolatban műszaki problémák merülhetnek fel Ukrajna gázszállító rendszerében, és nem tudni, biztosítani tudja-e Ukrajna a tranzitot.
Előzőleg Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazgatója azt jelentette Putyinnak: semmiféle műszaki indoka nincs annak, hogy a gáz ukrán területen át miért nem jut el a Balkánra.
Viktor Juscsenko meggyőződése, hogy az Európai Bizottság képviselőinek jelenléte lehetővé teheti, hogy pont kerüljön a gáztranzittal, annak körülményeivel, biztonságával és rendszerével kapcsolatos, sok éve vitatott kérdések végére. Vlagyimir Csizsov, Oroszország EU-nagykövete viszont úgy vélekedett, hogy nem lehet számítani az unió szerepvállalására a vita kétoldalú kérdéseiben, és az EU bevonása nem lenne ésszerű és korrekt sem.
Mit tehet(ne) Magyarország?
Aszódi Attila, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Energetikai Bizottságának elnöke a BME Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója szerint a 10 napja tartó földgázellátási válság nagyon határozottan arra hívja fel a figyelmet, hogy a földgázcsapda veszélyesebb, mint amire számítani lehetett. Az orosz és az ukrán fél között harmadik éve zajló huzavona rá kell, hogy ébressze a magyar energiapolitika alakítóit: újra kell gondolni a koncepciót. Olyan energetikára van szükség, ami csökkenti az egyoldalú orosz gázfüggést, és általában is csökkenti a földgáztól való függést, hiszen Magyarország energiafelhasználásának közel 45 százaléka származik ma földgázból, ami a legmagasabb érték egész Európában. A szakember szerint sürgősen meg kell kezdeni új atomerőművi blokkok építését, a paksi atomerőmű bővítését.
-->


