Lázas számolgatás folyik

Az állami kiadások lefaragásából és áfaemelésből fedezett élőmunkateher-csökkentés – ez az irányvonal tűnik a legesélyesebbnek a következő hónapokban esedékes adómódosítások terén. Erre utal, hogy Gyurcsány Ferenc kormányfő tegnap úgy fogalmazott: csak a kiadások csökkentésével nyílik mód a gazdaság növekedését fékező adó- és járulékteher lefaragására. Hozzátette: az adók jelentős mértékű csökkentésére nincs lehetőség, hiszen ezzel veszélybe kerülne az államháztartás finanszírozhatósága, el kell azonban indítani egy a foglalkoztatás növekedését elősegítő adóreformot.

Már nem is az a kérdés, hogy lesz-e áfaemelés, hanem az, hogy mekkora lesz a mértéke – fogalmazott lapunknak több adószakértő. A lehetőségek között 23 vagy 25 százalékos adóteher, s bizonyos termékek esetében kedvezményes kulcsok bevezetése szerepel – vélte Lőcsei Tamás, a PricewaterhouseCoopers cégtársa. Ha a jelenlegi 20 százalékos adót 23 százalékra növelnék, az lapunk számítása szerint több mint 200 milliárd forintos bevételt generálna, a 25 százalékos áfa azonban már mintegy 350 milliárdot. Ehhez érdemes hozzátenni, hogy az alacsony inflációs várakozások ellenére 5 százalékpontnál nagyobb emelésre biztosan nem kerülhet sor, hiszen már ez is közel 3 százalékpontot „rak rá” a pénzromlás ütemére. Emlékezetes: a tavaly született adócsomagok jó részében is szerepel az áfaemelés gondolata (a korábbi adócsomagról lásd táblázatunkat), többek között erre tett javaslatot László Csaba, a KPMG cégtársa is.

Ekkora áfanövelés már lehetővé tenné a járulékteher érzékelhető mértékű, 5-6 százalékpontnyi csökkentését vagy a személyi jövedelemadó sávhatárának jelentős emelését. Bár ilyen szándék valószínűleg nincs, ekkora keretből akár 3,4 millió forintos éves jövedelemig 18 százalék lehetne az szja-teher – ez éppen megegyezne az adókedvezmények igénybevételi limitjével.

Érdemes szem előtt tartani, hogy a költségvetésen eleve tátong egy 100-200 milliárd forintos lyuk, valamint hogy a vállalkozásokat terhelő különadó kivezetésére a közeljövőben mindenképpen sort kellene keríteni. E két tétel pedig már el is viheti az áfaemelésből származó többletet, kiadáscsökkentés nélkül tehát valóban nincs esély az élőmunkateher mérséklésére. Az, hogy a kormánynak van-e már konkrét válasza e dilemmára, holnap, az Országgyűlés rendkívüli ülésén derülhet ki, az azonban biztosan tudható, hogy a pénzügyi tárcánál lázasan készülnek az újabb adómódosítási javaslatok.

Az áfaemelésen túl más út nem is igen látszik. Mivel a személyi jövedelemadó- és járulékteher Magyarországon kirívóan magas, és éppen e tételek csökkentése a cél, ezen a területen nem lehetnek a költségvetés számára pozitív szaldójú módosítások. A társasági adó megemelése – különösen ma – egészen biztosan nem jöhet szóba. Elméletileg lenne mód a vagyoni adók súlyának növelésére, ám igencsak kérdéses, hogy ezen a téren milyen lehetőségek állnak a kormány előtt. Elég csak a luxusadó és a számított értékalapú építmény- és telekadó kudarcára utalni ahhoz, hogy lássuk: a vagyonadóztatás szerepe csak többéves komoly jogalkotói munkával növelhető sikeresen.